Ilon Gábor: Százszorszépek. Emberábrázolás az őskori Nyugat-Magyrországon (Szombathely, 2007)

Kalicz Nándor: Az őskori agyagszobrászat kezdetei a Nyugat-Dunántúlon (Kr. e. 6000–Kr. e. 3000)

AZ ŐSKORI AGYAGSZOBRÁSZAT KEZDETEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON DIE ANFÄNGE DER URGESCHICHTLICHEN platón is túlnyomó részben kis vízszintes csonkban végződnek, de van eset arra, hogy plasztikus lécként a mellükön könyökben behajlítva egészen az állukig felemelik. Ez a gesztus a karokkal Seben ismeretlen, de a többször említett nyugati, északnyugati területeken teljesen hasonló formában fordul elő. A Lengyel kultúra keleti csoportjához tartozó szlovákiai Szőgyén/Svodin a nyugati régió több jellegzetességét is tartalmazza, így a gömbfejű és a fentebbi kartartású ülő idoltöredék is megtalálható a vegyes kialakítású szobrok között. Az oladi idolok testén a felsőtest és a lábak érintkezésénél a lágyék vonalát legtöbbször erőteljes, mélyített vonallal hangsúlyozták, amely Sével közös sajátosság. Az egyik legerőteljesebb különbség Sé és az Oladi plató lelőhelyének idoljai között a ruházat teljes hiánya a platón. Ugyanez jellemző Alsó-Ausztriában és Morvaországban is, ahol az 1300-nál több idolnál csak kivételes esetben, akkor is festve fordul elő a szoknyaszerű ruha jelzése. A zsírfarúság, a szteatopygia hasonló módon jellemző az Oladi platón is, mint Seben. Az altest készítésének technikája a darabolásnak köszönhetően jól követhető. Az alapot egy nyeles kerek kanálhoz hasonlóan összegyúrt agyagmassza képezte a farnak és lábnak, amit további agyagcsomó hozzáadásával töltöttek be, míg csak el nem érte a kívánt vastagságot, majd ezt a fél feneket és lábat, vagy ritkábban a fél felsőtestet is hozzádolgozva vékony köpenyszerű réteggel vonták be. Az így elkészült két szimmetrikus testrészt több esetben fapálcikával erősítették össze, amely a kiégetéskor ugyancsak elhamvadt. A lábon legtöbbször kis bütyökkel jelezték a térdet és gyakran még a bokát és a lábujjakat is. Csak az Oladi platón jelentkezett az emberi alak, zsámolyon vagy trónuson ülve. Az egyszerű agyaglapból hajlított zsámolyhoz ragasztva készítették el az ülő szobrokat, amelyek csak darabolt töredékekben fordulnak elő. Ilyen töredékek Seben csak egyetlen nagyméretű ülő szoborból származtak. Ugyancsak az Oladi plató sajátsága, hogy az idolokat fél alakban készítették el, és ezeket kúp alakú fedőhöz erősítették. Meglepő módon csak ezek a fél szobrok tartják a kezüket felemelt, orans pózban. Ilyen Seben ismeretlen. Az idolok nem önmagukban voltak feldarabolva az Oladi platón, és valószínűleg a velük végzett rítusok részei voltak a kocka alakú kis bemélyedéssel rendelkező kis oltárkák és az állat alakú fogantyúval ellátott ugyancsak kúp alakú fedők. Az utóbbiak közé tartozik az Oladi plató egyik legszebb, szinte sértetlen állat alakú alkotása, a kúp alakú fedő felső részén kialakított kis tál, a peremére erősített madártestű, de két stilizált, talán kecskeszarwal ábrázolt keverék állatalakkal. EN IN WEST-TRANSDANUBIEM fflJblNG OF PREHTHT'' '"* 4IWlNE MAKING IN WESTERN TRANSDANUBIA, HUNGARY A séi és oladi telepek lakóinak származás összefüggése és kultúrájuk kapcsolata a szomszédos kultúrák lakóival Az Oladi platón talált idolok bemutatott sokféle ábrázolása számos részletben azonos vagy hasonló Séhez, amely a származást tökéletesen tükrözi, de még több részletben eltér tőle. Ugyanakkor északnyugaton, a Morva Festett kerámia legidősebb fázisában az Oladi plató kivétel nélkül minden idoljának és rituális tárgyának, de a festett edények formáinak és festett mintáinak tökéletes párhuzamai fedezhetők fel elsősorban a délmorvaországi Teseticében, ahol a legtöbb idol és kultusztárgy került felszínre. Azt a következtetést lehet levonni, hogy a Lengyel kultúra kialakuló fázisának kezdetéhez sorolt Séi kör leleteit készítő népesség ismeretlen okok miatt költözött az Oladi platóra, ahol kissé megváltozott, de karakterisztikusan egységes típusú leletekkel folytatta korábbi kultuszéletét. Séi jellegű lelőhely már több is ismeretes, de az Oladi plató néhány jelentéktelen kis ásatáson kívül még csak egyedüliként ismeretes a nyugati régióból ilyen gazdagságú bizonyító értékű leletekkel. Még ismeretlen régióbeli társaival - Morvaországig - szinte tökéletesen hasonló módon alakította ki a Lengyel kultúra korai klasszikus időszakának nagy területen gyorsan átformálódott jellegzetes anyagi és szellemi kultúráját. A séi és hasonló leletek által megtestesített kialakuló fázis szlovákiai kortársa a Luzlanky-nak nevezett népesség kultúrája volt. Alsó-Ausztriában és Dél-Morvaországban ebben az időben még Tűzdelt Szalagdíszes/Stichband kerámiát készítő népesség élete virágzott. Az Oladi plató kultúrája ugyan még a kialakuló fázis tulajdonságait birtokolva már átmeneti időszakot képviselt, és amikor elérte Morvaországot, akkor már a Lengyel kultúra korai klasszikus időszakává vált a Dunántúl területén, így a nyugati régióban is.' Déli és keleti szomszédságában a horvátországi eredetű Sopot kultúra népe és a keleti csoport területén a Lengyel kultúra ekkor alakuló korai klasszikus időszaka jelentette a szomszédságot. A LENGYEL KULTÚRA KÉSŐI FÁZISA, KORA RÉZKOR (KB. KR.E. 4500/4400-4000) ZalaszentbalázsSzőlőhegyi mező Az idolplasztika lehanyatlása Az idolplasztika gazdagsága, mely Sét, Sormást és az Oladi platót meghatározta, a Kr. e. 4500/4400 körül megszűnt. A korai földművesek és állattartók élete stabilizálódott, talán nem függött annyira a természet erőitől, mint korábban és ez kihatott az idolokkal vég-