Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. gazdasági és társadalmi élet az olyan jelenségektől mint a néptánc, a népdal és a népszokás nincsenek elkülönítve. Az évszázad vége felé megszaporodtak a kis- és mikrotérségben végzett mo­nografikus állományfelvételek publikációi is. Szerzőik, mint ma a szülőföld­kutatóink zöme, a nagyobb iskolai végzettséggel rendelkezők köréből szár­maztak, hiszem maguk is iskolai területen tevékenykedtek. Ezek a helyi- és térségmonográfiák a tudományosság mellett a lokális öntudat felemelésének legitim célját is követték, és nem ritkán a regionális fejlődésben útmutató­ként szolgáltak. A nemzeti-ideológiai polémia irányába történő sajnálatos el­mozdulás, ami tulajdonképpen a kívánatos lokálpatriotizmust a „másfajta" jelzővel a lealacsonyítás eszközévé tette, más idők jellemzője. A 19. század végének elitjéhez tartozott V. Ferenc is. Az 1905-ben megje­lentetett Salzkammergut néprajzára vonatkozó tanulmánya, miként a mo­nográfiája alcíme is mutatja, az AJtausser-völgy/Stájerország kultúrájával foglalkozik, a „világtól elzárkózott szunnyadó csipkerózsiká" 2-val. Az akko­riban még teljesen paraszti közösség körében végzett, és a mai közösségta­nulmányok számára is mintaértékű vizsgálat apropója abból a „múlhatat­lan benyomásból ered, hogy ez a csendes völgy is találkozik azokkal az új állapotokkal", melyek már az új generációk körében is megfigyelhetőek. A változás semmi estre sem sajnálatos, mert azt mint természetest, és legin­kább szükségest ismeri el. De a figyelemre méltó dolgokat illetően hagyjuk őt is szóhoz jutni: ,Д szűkös nyomatott forrásokra való tekintettel a súlypont egy lehetőleg egzakt gyűjtőmunkára kellett hogy essen, melynek mozgásterét nem lehe­tett túl szűkre szabni, az Altausseer-iek egyéniségét és életformáját gazdasá­gi és kereseti viszonyok teljes figyelembevétele nélkül nem lehet megérteni. (!) A hagyományos gazdasági formák felhasználása nem nélkülözheti a korabeli kultúrjavak elsődleges célként tekintett megállapítása szempontjá­ból a beható részletezést." Adrian hangsúlyozza, hogy nincs olyan emberi társadalom, mely hagyomá­nyos kultúráját tekintve mentes lenne közeli és távoli környezetének beha­tásaitól, és ezzel a hagyományos kultúráról alkotott felfogásomat közelíti meg, mint más fiatalabb szerzők is. (A kulturális hatásokkal szembeni nyi­tottság véleményem szerint nem jelenti az eredeti elvesztését, hanem éppen a kulturális vitalitás bizonyítéka). Egy másik útmutató szerzőnek, Oswin Moronak, a villach-i/Karintia szö­vetségi tanintézet professzorának sajnálatos módon bekövetkezett korai ha­lála miatt már nem volt alkalma a majdnem húsz éves Kleinkirchheim köz­ségben végzett kutatási eredményeit, a közösség néprajzi monográfiáját az általa tervezett formában közreadni. A hatalmas munkából publikált kiraga­dott részletek, illetve a testvére értékes közreműködésével kiadott jelentős 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom