Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. kezébe, egymás ellen kergette őket, így aztán az, amit az osztrák tv mint ősi burgenlandi magyar szokást hozott, lényegében tartalom nélküli vad őrjöngés lett. Amikor az adás után a község néhány vezető emberével erről beszéltem, nem értettek egyet velem. Az általános válasz az volt, hogy nem az számít, hogy ez hajdanában ilyen volt-e, fontos az, hogy az egész ország látta Alsóőrt. Hajdani adatközlőim, középkorú ismerőseim ezt másként tekintették. Szerintük a tv szégyenbe hozta a falut, becsapták az embereket, ami egyszer volt, volt és ami van, az van - hagyják a voltat nyugton. Kénytelen voltam igazat adni nekik! A haladó hagyományok nem azonosak az életformából kihaladt, annak elmúlt történetéhez tartozó mesterséges hagyományozkodással. Tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt évszázadok nagy társadalmi és gazdasági változása során a korábbi paraszti életforma eltűnt. A tömegkommunikáció beszűkítette a belső kommunikáció jelentőségét, új társadalmi rétegződés jött létre és a munkaviszony alakulása egy más, eddig ismeretlen szellemi hozzáállást alakított ki, amelyben a régi számára igen kevés hely maradt. Ez elsősorban arra a szokásanyagra vonatkozik, amelyik a korábbi zárt, kisparaszti falu termeléssel kapcsolatos közös érdekével állt kapcsolatban. Amire nincsen szükség, az törvényszerűen meghal. Minden generációt követ egy újabb és az mindig más lesz, mint az előző volt. Mi hajlamosak vagyunk jelenünkben az elmúltat kutatni és elfelejtkezünk arról, hogy ami szemünk előtt változik, az a jövő érdekeit szolgálja. Én a haladó hagyományok vizsgálata során ezeknek a generációk során megfigyelhető, leírható alakulását tekintem egyik legfőbb feladatunknak és ez számomra történelem, a történelemtudomány egyik szerves része. Ne hanyagoljuk el a múltat, de vegyük figyelembe azt a jelent, amelyben a jövő kiépülőben van. Eredeti közlés: Gondolatok a haladó hagyományok és a haladó életforma ellentmondásairól. Néprajzi Látóhatár, 1996. 5(1-2) 79-86. 49