Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. Hagyományos falusi közösségek társadalmi és kulturális változásai A közösségek társadalmi rétegződése szerint különbözőek azok a feltételek, melyek alatt a kulturális javak változásai végbe mennek, nemcsak az etnikai csoportokon belül, hanem a kisebb konzervatív paraszti közösségeken belül is. Még akkor is más formában mutatkoznak meg a társadalmi rétegek esetében fellépő hatások következményei, ha hasonló jelenségek egy egész településen érvényesülnek. A beavatkozás minden réteg esetében más és más belső reakciókat vált ki és így különböző minőségi és mennyiségi változásokat idéz elő.

1 Ugyanilyen rétegződés figyelhető meg - még ha más és más formában - a szellemi és az anyagi kultúrában is. Úgy tűnik, hogy a két terület egymáshoz való viszonya adja a belső kulturális egyensúlyt. Azonban, ha egy egész vidéket nem földrajzi és történelmi egységként kezelünk, hanem csupán egyetlen közösségként, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a belső egyensúly a meglévő társadalmi rétegek kiegyensúlyozott viszonyán alapul. Ma ez egyre jobban függ azoktól a behatásoktól, melyek személytelenek és minden rétegre kiterjednek. Ez a mai kutatót arra kényszeríti, hogy a korábbiaknál kevésbé vizsgálja a megmerevedett jelenségeket, ehelyett azok mozgását, életét és a közöttük lévő, illetve azok és hordozóik között fennálló viszonyt figyelje meg, illetve a társadalmi és gazdasági tényezőket hangsúlyozza. Azonban ez nem jelenti a tisztán kultúrtörténeti irányzatok teljes kizárását; csupán hangsúlyozni kell, hogy az erős behatások gyors változásokat idéznek elő, melyeket a társadalom- és gazdaságtörténeti tényezők figyelmen kívül hagyásával már nehéz megítélni. Hasonló földrajzi, gazdasági és társadalmi feltételek mellett olyan jelenségek jöhetnek létre, melyek a régi etnikai adottságokkal ellentétesek, ami manapság gyakran előfordul. Az új jelenségek látszólagos társadalmi és kulturális keveredést okoznak, amiben törvényszerű belső rétegződés-eltolódás figyelhető meg. A használati eszközök, szokások, a belső törvények és a népművészi alkotómunka, tehát az egyén és a közösség kultúrjavai folyamatosan változnak. A változás sebessége mindig az adott földrajzi-, gazdasági- és kultúrtörténeti tényezőktől függött. A társadalmi tényező kutatása a 19. században egyre sokoldalúbb lett. A két világháború és azok következményeinek nyomában még a műszaki tényezők is különös intenzitással léptek fel, melyek a gazdasági tényezőktől nem függetlenek. A behatások második világháborút követő felgyorsulása mind a nagyobb egységek, mind a falusi közösségek és azok egyes rétegeinek belső életformáját megváltoztatják és a hagyományos jelenségek megbecsülésének belső megváltozását 35