Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. ben említett rekeszttel. A haltartók magántulajdont képeznek, a rekeszt javításáról pedig a község tanácsa intézkedik. Az 1560-ból való adatunk is a közösség által emelt és az általában használt cégéktől a „vizafogó" szóval megkülönböztetett eszközről tesz említést. A felsorolt adatok összevetéséből megállapíthatjuk, hogy a gutái vizafogócége egy köztulajdonban lévő halfeltartó gerendafal: „rekeszt" volt. Állításunkat igazolja a gutái róm. Kat. Plébánián lévő 1780-tól vezetett História Domus egyik bejegyzése: "Novemberben, a tél beállta előtt a Dunát és a Vágót bizonyos helyeken gerendákkal elrekesztették. A rekeszt elé hálót állítottak. A vizák tartózkodási helyét kó'hányógépekkel felzavarták. A megzavart halak felfelé menekültek, ahol gerendafalba ütköztek. A kifeszített hálóval bekerítették. " A gutái vizafogó nem halfogó, hanem halfeltartóztató eszköz, melynél emberi erővel vont háló végzi a fogás műveletét. A halak felriasztását pedig a paraszti halászatban ismert gübülő-rúd helyett kőhányógép végzi.

14 Oláh Miklós esztergomi érsek leírását közli Takáts Sándor, „novemberben a jégzajlás előtt a Vágban és a Dunában egyenközűen karókat vertek. A meder közepén a varsa számára elég tágas nyílást hagytak. A karók közt a halászok hálót vetettek. Erre a parton ágyúzni kezdtek. A zajra a vizák ijedten hagyták oda rejtekeiket és vakon rohantak a szegyek felé..."

15 Oláh Miklós leírása és a mi állításunk között bizonyos ellenmondás látszik. Ha már most az oroszországi halászat hasonló eszközeit vizsgáljuk, igen figyelemreméltó eredményeket kapunk. A Gmelin-íéle volgai cége halfogóból alakult át halfeltartóztatóvá.

16 „Az átalakulás abból állt, hogy a rekesztés fogórészeit elhagyták teljesen s kizárólag a rekesztés maradt meg; ez a kürtők nélkül való rekesztés pedig nem más, mint cége. De ennek a cégének más a feladata, mint a mieinknek, ez nem fogja meg a halat, hanem feltartóztatja s nem engedi felhatolni a folyó felső részeibe... „Ugyancsak Jankó közli a Kura-folyó szaljáni telepénél levő elrekesztést. „Ez 7-8 százsen hosszú, vastag gerendákból áll. Ennek a rekesztésnek főcélja, hogy a halat, amikor felvonulása a legerősebb, megakadályozza abban, hogy feljebb hatoljon a folyóban és így könnyebben fogja meg fenékhorgával." Hasonlóképpen az Ural-folyó melletti cége rendeltetése is az, hogy a felfelé vonuló halaknak útját állja.

17 A fogás mind Oláh Miklós leírása szerint, mind a gutái és az oroszországi cégéknél az építmény előtt hálóval vagy fenékhoroggal történt. Ezek szerint a történelmi magyar vizafogócége egy halfeltartó gerendafal volt. Takáts Sándor szerint a vizafogócégék „.. .két sor egyenközűen levert erős karókból készült zárkák voltak a meder egész szélességében. Olyanformán kell elképzelnünk, mintha a folyón jó távolságra zsilipeket vertek volna.. ."

18 A korabeli oklevelek bizonyítják, hogy vizafogó folyóinkon mindig csak egy ilyenféle építmény volt.

19 Ez egyúttal Takáts Sándorral szemben állítá283