Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)
GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN A népi halászat Dél-Burgenlandban Enyigi Török Ferenc írja 1553-ban Nádasdy Tamásnak egy Borostyánkőn (ma: Bernstein, A) rendezett hódvadászat alkalmával: „Amennyiben sikerül varsahálóval megfognunk, akkor élve ki tudjuk emelni. Amennyiben nem sikerül, úgy szigonnyal kell átszúrni." 1 A Nádasdy-levéltárból származó idézet két halászeszközt említ, a varsahálót és a szigonyt, melyeket nem halászathoz, hanem vadászatkor használják. Halásztavakról, halászokról, valamint a halászatról és eszközeiről mind a Nádasdy, mind a Batthyány levéltárban százával találunk adatokat, javarészt a XVI-XVII. század fordulójáról, amikor is a két nagybirtokos család kiépítette és bevezette a modern gazdaság formáit. Ezen adatokat össze kell foglalnom, mielőtt értekeznék Dél-Burgenland népi halászatáról; ezzel magunk előtt láthatjuk a történelmi fejlődést, s értékes következtetéseket vonhatunk le. Mielőtt azonban a módszerekről és az eszközökről beszélnék, melyekről a levéltárban olvashatunk, szólnom kell az urbáriumokban említett halastavakról és a benne található halfajtákról. Hiszen a tavak és a bennük fellelhető halak meghatározzák a halfogó eszközök mibenlétét, főleg ott, ahol földrajzi határok találkoznak. Az urbáriumokban olvashatunk arról, hogy a jobbágyok gyakran nem használhatták azon tavakat, melyekben halak és rákok voltak. Hárspatakról (ma: Limbach, A) például a következőket olvashatjuk: „Ezen település mellett folyik a Lapines patak. Ott található a Tonnyia (tanya = a halászat azon része, ahol vonóhálóval lehet halászni. A mi esetünkben a Lapines nyugodtabban folyó részei, s ahol nincsenek kövek és ágak 2 ) is, melyben elég kis és nagy hal található. A tiszttartó Ür fogadjon halászokat, akik az Uraság számára elegendő halat és rákot fognak, böjtkor is." Az 1659. évi urbáriumban a következőt olvashatjuk Hodászról (ma: Markt Neuhodis, A): „A falu felett, s alatt két tó van tilalom alatt, melyekben pisztráng, kis halak és rákok fogható". 3 Németújváron (ma: Güssing, A) a „várhoz tartozik egy tavacska rákokkal és halakkal" 4 Lipótfalván (ma: Loipersdorf, A) pedig: „itt is található halas víz, Steger pataknak hívják, melyet Uraságodnak tilalom alatt tatrunk." 5 A szalonaki (ma: Stadtschlaining, A) urbáriumban a következőt olvashatjuk: „a Tanhon nevű patak tiltott. Abban hal és rák van. A vár alatt haltartó található." 6 Szentmihályott (ma: Grosspetersdorf, A): „Nekik is van halasvizük, erre vigyázó felügyel." 7 Velike (ma: Welten, A): „van egy tiltott patak, amelyikben pisztráng és rák fogható" 8 Dobráról (ma: Dobersdorf, A) szó szerint ugyanazt olvashatjuk 8 * Királyfalváról (ma: Königsdorf, A) a következőket olvashatjuk: „A település mellett folyik a Lapines vize, tanyák is vannak, amelyekben kis halat és rá260