Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. Mint feljebb áll, tiltották a halasvízben való kenderáztatást, ugyanakkor uta­sították a helyi hatóságot, erre alkalmas víz biztosítására. Ez független attól, hogy máig ismert módszer szerint a kendermagot kifőzik, szaftját kenyérbél­be gyúrják, és ezt halfogásra használják. Ezt az adatot 1965-ben találtam. 1762-ben egy férfit értek tetten: büntetése nem ismert. 19 Az 1782-es évek­ből származó adatok azt bizonyítják, hogy a „kokelskörner" általánosan is­mert halméreg volt. A falusi boltokban, vándorárusoktól szerezték be. 20 Az 1810 augusztus 23-án kiadott rendelet Bécs város területén nem csak ennek használatát, hanem a méreg szabad árusítását is megtiltotta. 21 Úgy látszik, ennek nem lett nagy eredménye, mert ezt a mérget továbbra is meg­találjuk. A Hofkanzleidekret 1810 júliusában a „Fischkörner és Kokel­körner" (oculi indici) árusítását a mérgekre vonatkozó rendeletek alá he­lyezte. 22 A Fischkugel elleni harc folyt tovább, de az eredmény változatla­nul elmaradt. 1819-ben, és ismét 1829-ben Hofkanzleidekretumok tiltot­ták meg a „Fischoder Kokelsörner és a Krahenaugen"használatát. Ez már az egész birodalom területére vonatkozott. Az eredmény ugyanaz volt, mint korábban. Az 1890-ben hozott törvény a 'Kokelkörner, Krähaugen és ehhez hasonló szerek használatát ismét erőtelje­sen tiltotta. 23 Máig is tiltott, és eredményesen alkalmazott halfogási szer maradt. Még az első világháború után is cigányoktól vásárolták. A mai időkben is „népi halászati mód" maradt. A változás csak annyiban mutat­kozik, hogy minden halmérgező anyagot „КокеГ-кет emlegetnek. 2 Dugászás (Abkehren, Ruhsen abkehren)? 5 Amikor a 15. sz. második felében a halnak nemcsak a szerzetesrendek táp­lálkozási előírásában volt szerepe, hanem a világi allodiális gazdálkodásban is komoly anyagi bevételt jelentett, egyre több rendelet szabta meg, korlá­tozta a halászat rendjét. Kezdetben csak a nagyobb, halban gazdagabb vize­ket vonták be a gazdasági rendbe, majd hamarosan a kisebb halas folyóvi­zeket, patakokat is tilalom alá helyezték: „Banngewässer '-ek lettek. Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok szabad halszerzési lehetősége egyre jobban be­szűkült, ami viszont a tiltott halfogás növekedését hozta magával. Mivel a halászó eszközök tartása tilos lett, az eszköznélküli halfogási módok külön­böző változatai alakultak ki. Miután a hegyvidék pisztrángos patakjai is tilosak lette, az okleveles anyag­ban megjelent a víz levezetése, amit osztrákul „Abkehren '-nek neveztek. Ez az ekkori okleveles említést nem jelentheti azt, hogy korábban nem dugásztak, de mivel ez nem volt megtiltva, nem volt szükséges ezt az euró­pai magas hegyek halfogási módját írásban említeni. Kétségtelen, hogy ez 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom