Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. Mint feljebb áll, tiltották a halasvízben való kenderáztatást, ugyanakkor utasították a helyi hatóságot, erre alkalmas víz biztosítására. Ez független attól, hogy máig ismert módszer szerint a kendermagot kifőzik, szaftját kenyérbélbe gyúrják, és ezt halfogásra használják. Ezt az adatot 1965-ben találtam. 1762-ben egy férfit értek tetten: büntetése nem ismert.

19 Az 1782-es évekből származó adatok azt bizonyítják, hogy a „kokelskörner" általánosan ismert halméreg volt. A falusi boltokban, vándorárusoktól szerezték be.

20 Az 1810 augusztus 23-án kiadott rendelet Bécs város területén nem csak ennek használatát, hanem a méreg szabad árusítását is megtiltotta.

21 Úgy látszik, ennek nem lett nagy eredménye, mert ezt a mérget továbbra is megtaláljuk. A Hofkanzleidekret 1810 júliusában a „Fischkörner és Kokelkörner" (oculi indici) árusítását a mérgekre vonatkozó rendeletek alá helyezte.

22 A Fischkugel elleni harc folyt tovább, de az eredmény változatlanul elmaradt. 1819-ben, és ismét 1829-ben Hofkanzleidekretumok tiltották meg a „Fischoder Kokelsörner és a Krahenaugen"használatát. Ez már az egész birodalom területére vonatkozott. Az eredmény ugyanaz volt, mint korábban. Az 1890-ben hozott törvény a 'Kokelkörner, Krähaugen és ehhez hasonló szerek használatát ismét erőteljesen tiltotta.

23 Máig is tiltott, és eredményesen alkalmazott halfogási szer maradt. Még az első világháború után is cigányoktól vásárolták. A mai időkben is „népi halászati mód" maradt. A változás csak annyiban mutatkozik, hogy minden halmérgező anyagot „КокеГ-кет emlegetnek.

2 Dugászás (Abkehren, Ruhsen abkehren)?

5 Amikor a 15. sz. második felében a halnak nemcsak a szerzetesrendek táplálkozási előírásában volt szerepe, hanem a világi allodiális gazdálkodásban is komoly anyagi bevételt jelentett, egyre több rendelet szabta meg, korlátozta a halászat rendjét. Kezdetben csak a nagyobb, halban gazdagabb vizeket vonták be a gazdasági rendbe, majd hamarosan a kisebb halas folyóvizeket, patakokat is tilalom alá helyezték: „Banngewässer '-ek lettek. Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok szabad halszerzési lehetősége egyre jobban beszűkült, ami viszont a tiltott halfogás növekedését hozta magával. Mivel a halászó eszközök tartása tilos lett, az eszköznélküli halfogási módok különböző változatai alakultak ki. Miután a hegyvidék pisztrángos patakjai is tilosak lette, az okleveles anyagban megjelent a víz levezetése, amit osztrákul „Abkehren '-nek neveztek. Ez az ekkori okleveles említést nem jelentheti azt, hogy korábban nem dugásztak, de mivel ez nem volt megtiltva, nem volt szükséges ezt az európai magas hegyek halfogási módját írásban említeni. Kétségtelen, hogy ez 141