Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)
GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN A Német-Római Birodalom háborút viselt nyugaton. A svédek támadták északról és délről a francia udvar gondoskodott arról, hogy az isztambuli udvar megfelelő katonai erőkkel fenyegethesse keletről. Ehhez járult a reformáció egyre erősebb hatása. Bajorországban az uralkodó család és néhány főúr alapították a Loretó-kegyhelyeket, amelyek érthető okokból nem álltak a török veszéllyel kapcsolatban, hanem kizárólag ellenreformációs feladatot töltöttek be. A legendából fakadó pszichikai ok itt hiányzott, az ugyanis, hogy Mária házát a mohamedán veszély elől menekítették az angyalok Loretóba. Mária a veszélyeztetett terület peremén őrködött! Azaz nemcsak a szellemi; a vallást érintő veszélyt hárította el, hanem elsősorban a fizikait. Bajor szomszédainknál ebben az időben, szintén ellenreformációs célzattal a barokk, szellemi, építési, zenei, stb. irányzat lett döntő fontosságú. Ez hatott a Loretó-kultusz megmutatkozására is. E kultusz itteni központja a reutbergi női kolostor volt. 1618-ban állították fel itt az első Loretói Mária kegyképet. Megmaradt a kegyszobor fekete színe, de Máriát gazdag barokk öltözetben egy aranytól villogó térbe, az égi napsugárba állították bele. Az ekkor már jezsuiták gondozásában levő Loretó a rend feladatának megfelelően itt kizárólag az ellenreformáció feladatát látta el. A 'fekete Mária' tisztelete nem is tudott igazán megerősödni, megmaradt az általános 'Mária kultuszban'. Nem véletlen, hogy a Loretó-kultuszból kiindulva olyan utat kerestek, amelyik itt célravezetőbb. Ezért alakult ki a pirospozsgás arcú 'Loreto-kindl' azaz a csecsemő Jézus tisztelete, amelynél a tulajdonképpeni kegyszobor másodlagos fontosságú lett. A viaszból készített kisgyerek Jézuskának tulajdonítottak gyógyító erőt. A kegyszobor szerepe nem tűnt el teljesen, de jelentősége lényegében a szembetegségek gyógyulásánál maradt meg. így a nyugat-ausztriai és bajorországi Loretó-kegyhelyek Máriája kivétel nélkül a szembetegséggel kapcsolatos 'szentkút' kegyhelyek maradtak. Az osztrák Alpesek nyugati oldalán levő területek, az akkor még független egyházi állam Salzburg, Felső-Ausztria területén a Loretó-kultusznak éppenúgy ez a formája alakult ki, mint a cseh királyság területén is. A prágai casa sántánál alakult ki a 'prágai Jesulein tisztelete, amely lényegében megegyezik a bajorországi 'Loreto-Kindl' kultuszával. A prágai alapítás korábbi mint a bécsi és indítóoka nem a török veszedelem, hanem a husziták elleni harcok voltak, azaz szintén a katolikus vallás megvédését szolgálta. Nem is tudott mélyebben hatni, mert helyét hamarosan a Moldva folyóban megölt mártír, Nepomuki Szt. János tisztelete váltotta fel. A bécsi Loretó-kápolna alapítása későbbi időre esik és elsősorban a török veszéllyel függ össze. Már II. Ferdinánd császár igen nagy Loretó-Mária tisztelő volt. Nemcsak az itáliai Loretóba zarándokolt el, hanem a Szent Szüzet a birodalom és trón védőasszonyává emelte... 10 Felesége, Eleonóra 116
