Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Prickler, Leonhard: A magyar menekültek számára nyújtott állami és magán segélyakciók Ausztriában

Az improvizáció győzelme: megfelelő számú alvóhely hiányában az első éjszakákon a menekültek megelégedtek a földre terített szalmával (LPK Burgenland) későbbi 10. UH-csoport (UH = „Ungarnhilfe" = „Magyar Segélyosztály") alapállománya, amely ettől kezdve az összes magyar „újmenekülttel"

12 kapcsolatos szervezési- és anyagi segélyezés központi hivatala lett

13

. 1956. november 15-én az szövetségi tartományok vezetőivel egy konferenciát szerveztek az osztrák belügyminisztériumban, ahol az anyagi kérdések mellett a menekültek hosszú távú elszállásolásának nyomasztó problémáját tárgyalták. E tárgyaláson abból indultak ki, hogy összesen 40 000 magyar menekültet regisztrálnak Ausztriában (ez a szám, tudjuk, aztán nagyon gyorsan megsokszorozódott), aminél terv szerint a tartományok a következő eloszlásban vállaltak menekülteket: Karinthia 1500 (ebből 500 rögtön), Felső-Ausztria 8500 (1000 rögtön), Salzburg 1100 (1000 rögtön), Stájerország 2600, Tirol 2200 (1000 rögtön), Vorarlberg 1100 (500 rögtön), Bécs 1000 rögtön, a végleges létszám meghatározását későbbi időpontra tették. Alsó-Ausztria átvállalta a Schloss Judenau, Wöllersdorf Wasserkaserne, Klosterneuburg Jägerkaserne és Schloss Ulrichskirchen menekülttáborok (összesen 5200 férőhellyel) 92