Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
I. rész A nyugat-magyarországi térség - Horváth Sándor: „Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van” Mentalitás – és társadalomtörténeti adalékok a népi demokráciából
berek még nem ellenállók, de magukat a vicceket be is vonhatják a politikai porondon folyó küzdelmekbe." 24 A diktatúra esetenként a viccelődés ellen is lépéseket tett. De ilyenkor a viccek még inkább elburjánzottak, sőt, élesebbé váltak. 25 A belés a külpolitikai mozgalmasságával arányosan nőtt vagy csökkent az évek során a viccek gyakorisága. „A közéleti vicc semmiféle határt, tilalmat vagy korlátot nem ismer, felfedi a (valóságos és vélt) fonákságokat, azokra nyelvét ölti. Minden másnál tudatosabb műfaj, a lehető legváltozatosabb eszközökkel teszi nevetségessé a visszásságokat, az elavult vagy túlhajtott eszméket, a nemkívánatos vagy egyszerűen csak hivatalosnak deklarált intézményeket, intézkedéseket és a közsorsok intézőit is." 26 Lássunk egy 1956-os viccet! 1956 decemberében az osztrák-magyar határon egy cigány fára kapaszkodva figyeli a tájban a disszidálókat, újságot tartva a kezében. Odamegy egy határőr és megkérdezi: - Mit csinálsz itt, te cigány? Mire a kérdezett: - Olvasom a Szabad Népet. 27 Egy másik példa az 1970-es évekből az „abszolút" viccekből, azaz, hogy ki vagy mi az abszolút ...? - Munkavezető: aki az akasztott embertől is 1 Maurice Halbwachs gondolatát idézi Jan Assmann: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp., 1999. 38. 2 Goda Gertrúd: Emlékművek születése Miskolcon (1945-1960). Herman Ottó Múzeum Évkönyve XUI. 2003. 499. 3 Assmann, Jan, 1999. 20. „Értelem hagyományozása: a kulturális emlékezet. (...) A rítusok a kulturális értelem hagyományozási és megjelenítési formáiként a kulturális emlékezet szférájába tartoznak. Ugyanez elmondható a tárgyakról is, ha nem csupán célra, hanem valamilyen értelemre is utalnak: a szimbólumok, ikonok, a megjelenítést szolgáló emlékművek, síremlékek, templomok, idolok stb." 4 A „Vashonvédek" a Nemzeti Áldozatkészség Szobraiként a bécsi példa, a „Werhmann in Eisen" mintájára - amelyet 1915-ben lepleztek le a Schwarzenberg téren -terjedtek el Magyarországon. A magyarországi vashonvédokról: Szabó Dániel: A nemzeti áldozatmegkérdi: 'maga miért lóg itt?' Káder: munkásszülők 'paraszt' gyermeke. Párttag: aki nem hajlandó olyan W. C-be menni, ahol ki van írva: 'uraknak'." 28 Befejezésül még egy politikai vicc: Bemegy a tarkányi párttikár P. elvtárshoz és megkérdezi: - Elvtárs! Ez már a kommunizmus, vagy lesz ennél még rosszabb is? 29 A „gulyáskommunizmus" természetesen az anyagiak terén is igyekezett engedményeket tenni, hogy a diktatúra elleni dühöt csillapítsa, s minél több embert próbáljon magához édesgetni. Ennek egyik eleme volt a hétvégi házak, nyaralók építésének az engedése 30 , valamint a városok szélén kiparcellázott kiskertek ki- és eladása a városlakóknak, akik jelentős részben első generációs falusiak voltak, s ezzel némiképp előző életüket is visszakapták, ugyanakkor a falusiak háztáji gazdálkodásához hasonlóan a városi lakos „háztájijává" váltak e területek, amelyeken napjainkban számos - maradékokból összeeszkábált - szerszámos és/vagy pihenő ház áll; sajátos bádogvárosai ezek a területek a kisebb-nagyobb magyarországi városoknak. készség szobra. (Avagy fából vaskatona). Budapesti Negyed 3. (1994/1) www.bparchiv.hu/magyar/ kiadvany/bpn/03/szabo.html 5 A fotókból e kötetben Katona Attila tanulmányánál mutatunk be néhányat, melyek a zalaegerszegi Olajipari Múzeum gyűjteményében találhatók. 6 Srágli Lajos - Tóth János: A Majerszky-per és körülményei. Gazdaságtörténeti tanulmányok. 275276. /Zalai Gyűjtemény 34./ 7 Szovjet katonai emlékművek és sírok Vas megyében. Szerk.: Zsiga Tibor. Szombathely, 1987. 83. 8 Zielbauer György: A „Birodalmi Védőállás" és hazánk felszabadításának befejezése. Vasi Szemle 1985/2. 183-190. 9 Tilcsik György: A szombathelyi Szentháromságszobor. Lapok Szombathely Történetéből. 43. sz. 1996. /Panniculus Ser. С No. 56./ 10 A szombathelyi betonemlékművet Ekler Dezső a nagyításos utánzás újabb példájaként említi. „Megjegyzem - írja -, általában a politikai repre64
