Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Révész József: Határőrizet és menekültügy 1956–1989

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG A műszaki zár több elemből tevődött össze és a határkövektől az ország belseje felé indulva a következőképpen nézett ki. A határvonallal párhuzamosan, attól 1-2 méter távolságra szögesdrótkerítés húzódott az egymástól 3-4 méter távolságra elhelyezett, kb. 1,5 méter magas faoszlopokon. Ezt követte egy 4 méter széles sáv, ahová fatestű taposóaknákat, illetve POMZ-2 típusú érintőaknákat telepítettek. Az érintőaknákat a rombolóhatás növelése érdekében vastag fémburkolattal látták el és dróttal tekerték körbe, így robbanáskor 25-30 méteres körzetben halálosak voltak, de a kb. 250 méteres körzetben szétszóródó repeszek a határőrökre is veszélyt jelentettek. Az aknazárat egy, az előbbivel megegyező szögesdrótkerítés követte, majd ezt követően alakították ki a nyomsávot, amely egy elegyengetett, gereblyézett terület volt és a sávban történt mozgások megfigyelésére szolgált. A nyomsáv melletti járőrcsapáson mozgó járőrök naponta ellenőrizték nincsenek-e határsértőtől származó lábnyomok vagy egyéb árulkodó jelek. A járőrcsapástól az ország belseje felé 50-500 méter szélességben húzódott a határsáv. Itt megtiltották a kilátást akadályozó magas kultúrnövények termesztését, illetve a művelés alá nem vont területeket rendszeresen tisztították. Mindezeken felül a határőrök felszólítás nélkül használhatták fegyverüket, amennyiben a határsértés megakadályozására más mód nem volt.

1 A határsáv kialakítása hatással volt a gazdaságra és az itt élő emberek mindennapi életére is. Kialakítása folyamán mintegy 523 hold erdőt irtottak ki és 19 község összesen 9 hold szőlője és 410 hold szántója került a határsávba. Ráadásul megjelent a Határövezet fogalma, amely a határtól kb. 15-20 kmes sávra terjedt ki. Ide csak szigorú feltétekkel lehetett belépni, míg az itt élők külön igazolványt kaptak. Az építkezések 1955. június 15-én fejeAknamentesítés. Műszakiak munka közben (Határőrség Központi Múzeuma, Körmend) ződtek be és az elkészült létesítményt átadták a katonai alakulatoknak, őrző-karbantartó szerveknek. Még ugyanezen év októberében a kormány döntése alapján, a Határőrség a nyugati határszakaszon megkezdte a határzár felszedését. Annak ellenére, hogy a munkálatok teljes intenzitással csak 1956 tavaszán kezdődtek meg, 1955. december végéig 10 ezer aknát hatástalanítottak. A korhadt aknatestek és a beázott gyújtók miatt az aknákat hagyományos módon, kézzel szedték fel. 47