Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
III. rész Burgenland és 1956 - Steiger, Andreas: „Hála Istennek, hogy itt vagytok”. Államszerződés, semlegesség és a hadsereg bevezetése 1956-ban
Maga a szerződés nem tartalmaz a semlegességre vonatkozó tételt, annál inkább katonai rendelkezéseket, többek között a 13-as („speciális fegyverek tilalma") és a 14-es cikkelyben. 4 1955. július 17-én a szövetségesek tanácsa utolsó ellenőrző ülését tartotta meg, és a B-csendőrség csapatait „ideiglenes határvédelmi egységekké" minősítették. A hadsereg a megszálló hatalmak uniformisát, fegyvereit, és felszerelését, melyek a hadsereg alapállományát képezték, hálásan elfogadta. 1955. október 26-án a Szövetségi Alkotmánnyal kimondták „Ausztria örökös semlegességét". Mivel a szövetségi kormány ezt - az osztrák nemzet számára indentitást formáló - törvényt „szabad akaratából" hozta, azért ezen a napon, mert 1955. október 25-én az Államszerződésben előírt 90 nap után az Államszerződés jogerőre emelkedésétől vált hatályossá. Konkrétan 1955. július 27-én lépett az államszerződés életbe. Ettől az időponttól kezdve Ausztria újra elnyerte függetlenségét, és megkezdődött a megszálló csapatok kivonulása. 5 A semlegesség Ausztria számára a 10 évig tartó szovjet, amerikai, angol és francia megszállás után a szuverenitás elnyerésének ára volt. Elsősorban a Varsói Szerződés irányába volt kiemelt jelentőségű az, hogy a NATO északi részét semleges blokk választja el a déli résztől. Az elmondottak bemutatására most következzék néhány idézet a semlegességi törvényből: (1) Semlegességének folyamatos fenntartása érdekében Ausztria önként kijelenti örökkétartó semlegességét, melyet Ausztria minden rendelkezésére álló eszközökkel megőriz és megvéd. (2) Ausztria a biztonság kedvéért... a jövőben soha többet nem lesz tagja semmilyen katonai szövetségnek, és idegen csapatok katonai támasztpontjának létrehozását sem engedélyezi területén. 6 Az Államszerződést aláíró négy ország 1955. december 6-án egybehangzólag tudomásul vette Ausztria semlegességét. Ahogy azt Julius Raab államelnök a semlegességi törvényről folytatott vitán 1955. október 26-án kifejtette: „A semlegesség az államot kötelezi, de nem az egyént, az állampolgárokat... így az ideológiai semlegességre vonatkozó elkötelezettség nem indokolt. Külpolitikánk alapjának tekinthető semlegességünk csorbítása nélkül Ausztria a nyugati országok értékközösségéhez kell hogy tartozzon. " 7 Mégis Ausztria semlegességét másként gyakorolta mint Svájc: 1955. december 14-én az ENSZ tagja lett és 1956-ban belépett az Európa Tanácsba. „Hevesen támadott, vadul vitatott" volt Ausztria stratégiai helyzete, melyet a két hatalmi blokk, a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti ellentét és állandó feszültég jellemzett. Ebben az exponált helyzetben Ausztria nem lehetett katonai vákuumban, így sietni kellett a hadsereg felállításával, melynek létrehozásánál elsőként az Első Köztársaság honvédelmi törvényalkotása volt az irányadó; ez azonban fontos pontokban a Második Köztársaság számára nem bizonyult elég kielégítőnek. „A hadsereg feladata: a Köztársaság alkotmányban meghatározott intézményeinek védelme, valamint általában véve a rend és a belső biztonság fenntartása; a rendkívüli méretű elemi eseményeknél és szerencsétlenségeknél való segítségnyújtás; valamint a Köztársaság határainak védelme. " 8 De jure a kormány és a parlament hasonló tartalmú törvényt alkotott: „A hadsereg feladata a Köztársaság határainak védelme és, amennyiben a törvényszerű polgári engedetlenség ezt igényli, az alkotmányban meghatározott intézmények védelme, a belső biztonság és rend fenntartása, általában véve a rendkívüli méretű elemi események és szerencsétlenségeknél nyújtott segítség. " 9 Éppen a honvédelmi törvényben meghatározott „határok védelme" volt az a kihívás, melynek alkalmazhatóságát a katonai vezetés szkeptikusan ítélte meg. A „határ védelme" éppen Burgenland számára itt történelmileg és földrajzilag egy hosszan elnyúló határsávról beszélünk - jelentette az első próbatételt, amikor 1956 októberében Magyarországon kitört a forradalom. Október 24-én délelőtt a magyarországi helyzetet a belügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy a fenye702