Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Ilon Gábor Településeik felszíni nyomait ismerjük még (16. ábra) a Rigó-völgyből is a hozzá kapcsolódó Oladi platóról. E településkomplexumnak egyik késői időszakban lakott eleme a Csónakázótó térségében 555 volt. A déli elkerülő út bogáti csatlakozó útja nyomvonaláról 556 is gyűjtöttek edénytöredékeket, de sajnos az útépítést megelőző ásatás akkor ott elmaradt. Egy újabb, tanyaszerű településre utal az a kétperiódusú, késő kelta építmény, amelyet Zanat határában a Borzó-patak keleti oldalán tártunk fel 1999-ben (Zanat elkerülőszakasz megelőző ásatásán). A hajdan talán cölöpszerkezetes - csak egy oszlophely került elő - tűzhelyes gödörházat egyszer megújították. Mérete 5 x 3 m. (55. ábra 1.). Kemencéjének archaeomágneses kormeghatározását prof. Márton Péter készítette el, amit késői (LT D) jellegű leletanyaga (LXXIII. tábla) csak megerősít. Egykorúsága a Kálvária u. 63. alatt feltárt teleprészlettel - néhány edénytöredék alapján - talán megkockáztatható. Majd a Zanat II. (2000. évi munkánk: 3. melléklet - 2.) szakaszon a Bogácai-értóí nyugatra újabb hasonló településrészletüket ismertük meg. A kisméretű, földbeásott építmény (50. objektum: 55. ábra 2.) valószínűleg gazdasági céllal (raktár vagy ól?) készülhetett. Ugyanitt - néhány szemétgödörrel együtt - felszínre épített, oszlopszerkezetes lakóházaikat (56. ábra) is megtaláltuk. Az sem elképzelhetetlen, hogy a település története belenyúlik a római korba, hiszen - e jelenségektől nem messze - a nyomvonalban kis római kori temetőt 557 találtunk, s az úttól néhány száz méterre egy római kori villa is van. Lelőhelyünktől délre a patakparton, felszínről gyűjtött leletek alapján egy másik településükről is tudomásunk van. A Szombathely-Vép úttól északra, a Bogácai-ér szombathelyi oldalán található a lelőhely, ahonnan kisebb mennyiségű kelta kerámia került 1983-ban a Savaria Múzeumba. Ezek települést sejtetnek. A Perint nyugati oldalán, az Alsómező-dűlőben, a 8721. út építését megelőző feltáráson a 2. lelőhelyen (2000. Medgyes Magdolna irányításával) korai megtelepedésükre utaló gödörház és kút került felszínre. Jellegzetes edénytöredékeik közül unikálisak a korai időszakot sejtető bepecsételt darabok. Ugyanezen útszakasz 4. lelőhelyén (a Nagyfai dűlőben, az előzőtől kb. 300 m-re: 47. ábra) Farkas Csilla ásatásán ugyancsak ismertté vált egy településük néhány szemétgödre. Ezek közül a legtetszetősebb leletanyagot a 40. objektum (55. ábra 3.) tartalmazza. A tárgyak leírása: Nagyfai dűlő, 40. objektum - Kívül-belül szürke, kézzelformált tárolóedény enyhén kihajló peremű töredéke, függőlegesen álló szalagfüllel. Falvastagság: 0,9 cm. (LXXIV. tábla 1.) - Kívül vörösbarna és szürke, belül szürke, kézzelformált fazék benyomkodott lécdíszes peremtöredéke. Falvastagság: 1,2 cm. (LXXIV. tábla 2.) - Kívül-belül szürke, fényezett, kézzelformált, eredetileg szalagfüles mély tál perem-oldaltöredéke. Falvastagság: 0,6 cm. (LXXIV. tábla 3.) - Kívül-belül szürke, grafitos soványítású, kézzelformált edény has-peremtöredéke. A hason függőleges benyomkodások sora. Falvastagság: 0,8 cm. (LXXIV. tábla 4.) - Kívül-belül szürke, grafitbevonatos, kézzelformált edény benyomkodott lécdíszes peremtöredéke. Falvastagság: 0,4 cm. (LXXIV. tábla 5.) A vízszintesen elvágott perem - jó párhuzamokat közöltek Pozsony korabeli erődítéseiből 558 - felvethető a LT D2 fázisra történő keltezés. 555 Károlyi 2003. 287. és 286. oldal rajza 556 Ilon-Rasztovics 2000. 167. 557 Ilon Gábor: Egy valódi „Via Rustica" Savaria territóriumán. Eine wahre „Via Rustica" 'aufdem Territorium von Savaria. Savaria Pars Archaeologica 25/3. (2002) 69. 558 Urban 1994. Abb. 5. 559 Polka-Hrivnák 2000. И. tábla 9. но
