Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Őskorunk 2. Már a század eleje óta, báró Miske Kálmán Velem Szent Vid-i feltárásai óta bizonyos - csak nem igazán hangsúlyozta e tényt a kutatás -, hogy a szkíták megszállták Velemet (12. ábra) és környékét. Néhány edény, nyílhegy és agyag testpecsételő igazolják ezt. A tárgyak fotói 1907-ben kiadott könyvében 518 láthatók, egy részük jelenleg a Savaria Múzeum állandó kiállításán tanulmányozható. Ujabban, egész pontosan 1997. novemberében az épülő séi déli lakótelep területén (Doberdó-dűlő) hazánkban ez ideig egyedülálló, szarvast ábrázoló, agyag testpecsételőt 519 találtunk a leletmentés során. Ugyanitt 2001-ben Farkas Csilla kolléganőm tárt fel tipikus (kúpban végződő karika) szkíta rangjelző 520 ékszert. Ehhez hasonlót jómagam is gyűjtöttem 2003. évi bucsui ásatásomon. Talán hatásukat sejteti egy madárfejben 521 végződő csont tárgy (LXV. tábla 1. tábla), amelyet 2002-ben a Reiszig-erdő alatti dűlőn emeltünk ki az egyik gödörből (244. objektum: 5. melléklet). A szkíták régióbeli jelenléte - és mozgásuk pl. az Arany-patak völgyében 522 Velem környékén - tehát a 6. század elején már bizonyosnak vehető pl. a velemi belsőtokos, háromélű nyílhegyek alapján 523 . Itteni hatalmi központjuk kialakításának indoka pedig nagyon prózai volt: a bronzkorban és az azután is - kisebb-nagyobb intenzitással - továbbélő észak-déli kereskedelmi út, a Borostyánkő-út, azaz a borostyánkő kereskedelem, továbbá esetleg az Alpok közeli - a kora vaskornál már említett - bányáinak ellenőrzése. 524 Új csereáruként ők a lovat exportálták nagy mennyiségben délre. Savaria késő vaskori kelta (i. e. 5. század közepétől/végétől a rómaiak megjelenéséig, azaz La Tènekor) 525 előzménye alapvető fontosságú kérdés. Mint az i. e. 1. század első felében önálló pénzveréssel rendelkező 526 regionális hatalmi, erődített 527 központot egyértelműen a velemi Szent Videt (12. ábra) kell ennek tekintenünk. Aquincumról ugyancsak 7 km-re volt az eraviscus központ. A Szent Vid a LT A 528 periódustól az oppidum létezésének végéig (LT D2) ugyanúgy a Borostyánkő-utat ellenőrizte, mint a telepített colonia, de nyilván más szempontok figyelembevételével alapította - a joggal feltételezhető korai katonai tábort 529 követően - Claudius a várost! A Szent Vid, mint központ valószínűleg továbbra is a polgárjoggal nem rendelkező kelták civitasahoz, territóriumához tartozhatott. Az eredetileg önálló Boius (és Arabiates?) törzs 530 a megye egész területét megszállta. Másként: még az ún. történeti vándorlás idején elhódította az itt lakó pannonoktól (és a szkíta „megszállóktól"?), miközben azok késő Hallstatt kultúrájának egyes elemeit is átvette 531 . Legalább száz lelőhelyük közül a legfontosabbak: Alsóújlak (temető) 532 , 518 Miske 1907. XXXVII. tábla 14-19., LV. tábla 18., LVI. tábla 56-63. 519 Ilon 1999.47-48. 520 Kemenczei 2002. 70. 521 Az állat-, s köztük a madárfejes zablaoldalpálcák és más tárgyak (pl. fokos) már a késő bronzkor - kora vaskor átmenetének időszakában megjelentek a Dunától nyugatra is. 522 A Szt. Vid - Bucsu - Sé őskori út csak e vízfolyás mellett vezethetett. 523 Kemenczei 1994. 93-94. 524 Csak mellékesen jegyzem meg, ha valakit érdekel e kor és kultúra emlékanyaga: a Smidt Múzeumban egy veszprém megyei, a mezőlaki Szentpéteri-dombon talált bronz tegezveret van. Ld. Smidt Lajos: A mezőlaki szkíta lelet. Der skythische Fund von Mezőlak. Vasi Szemle 1. (1934) 201-209. Szintén a dunántúli szkíta jelenlét közeli bizonyítéka. 525 Szabó 1990. In. PANNÓNIA 16., Jerem 1996. 97. 526 Torbágyi Melinda: Zwei keltischen Münzschatzfunde im Ungarischen Nationalmuseum. (Velem-Szentvid und Ostfryasszonyfa) FolArch XLIX-L. (2002) 143-161. 527 Buchsenschutz et.al. 1991. 22. 528 Guillaumet-Szabó-Czajlik 1999. 389. 529 Fehér-Kovács 2003. 286-287. 530 Fehér-Kovács 2003. 2. térkép 531 Szabó 1990. In. PANNÓNIA 17. 532 Károlyi 2003. 287. 77