Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Ilon Gábor ként, hódítóként, a stratégiaiig fontos pontokat megszálló szkíták (pl. Sé, velemi Szt. Vid 474 ), akiknek Kárpát-medencei törzsterülete Erdély és az Alföld volt. Ez érthető, hiszen a szkíták a sztyeppéi, lovas kultúrák egyikét képviselik. Talán I. Dareios perzsa király i. e. 513. évi, a Balkán keleti részét érintő, a görögség ellen folytatott hadjárata következtében kerültek a Kárpát-medencébe. A több évszázada fontos nemzetközi kereskedelmi útvonalat, a Borostyánkő-utat (7, 9. ábra) ellenőrző velemi Szt. Vid birtoklása (12. ábra) vagy ellenőrzése a regionális hatalom kulcskérdése lehetett. Az útnak az északi borostyánkő mellett fontosabb kereskedelmi alapanyagai a helyi réz, a vas és a só voltak, s nem utolsósorban a délről érkező luxustárgyak, pl. fémedények, ékszerek, bor. A késő vaskort (i. e. 5. század közepétől) a Nyugat-Dunántúlon, így Szombathely környékén is a kelta népvándorlás jelenti (11. ábra). Ebben a korszakban - a keleti Halhtatt körben - is a régió legjelentősebb lelőhelye, a régió iparos 475 központja az ismételten hatalmi centrumot is jelentő velemi Szt. Vid (12. ábra). Első, erődítéssé történő alakítása a kora vaskorban 476 történt meg, majd a késő kelta korban 477 ez folytatódott. A kora vaskor egyik közeli kultuszközpontja a bozsoki Kalapos-kőn 478 lehetett. Környékünk legkiemelkedőbb leletegyüttesét a Vaskeresztes-diófás-dűlői halomsírok 479 gazdag lovas-harcos temetkezései jelentik. A kora vaskor nagyon érdekes és fontos történelmi kapcsolatra utaló emléke a LXI. tábla 1. rajzon látható 480 bronz edénytöredék (csupán a nyak a füllel). Lelőhelyéről azonban a Magyar Nemzeti Múzeum nyilvántartásából is csak ennyit tudunk: „Szombathely környékéről". A hasi részen mérhető legnagyobb átmérője 8,5 cm. A peremnél felszegecselt, felhúzott fület az edényhas felőli végén rozetta díszíti. A magyar szakirodalomban 1933-tól, Márton Lajos első közleménye óta ismert. О - kissé pontatlanul - a kelta korból (az i. e. 5. század közepétől Pannónia provincia létrehozásáig) származóként határozta meg. A bronz kancsót (oinochoé) Szilágyi János György a Korinthosból az Adria mellett és attól északra élő illyrek közvetítésével Szombathely környékére kerültnek tartja. A tárgyat a 6. század második felére keltezte. A bronz kancsó mellett azonban két korinthosi aryballos (egyfülű kerámia kancsószerűség) is ismert Szombathelyről. Ezeket ugyanő 481 közölte. Mindhárom edényt a 7. század közepétől a 6. század végéig tartó időszakra datálta. Tehát az archaikus görögség és a Nyugat-Kárpát-medence közötti évszázados kapcsolatok (7., 910. ábra) kevés számú emlékei pontosan városunk területéről ismeretesek. A kor görögségének ugyanis kedvelt ékszere volt a borostyánkő, amelynek kelet-baltikumi régiójából a mi területünket is lakó illyrség közvetítésével jutott az áru délre (7. ábra). 482 A város területén (16. ábra) a Csónakázótó építésekor pusztították el azt a falutelepülést, amelyet a XIX. század végén - ld. a bevezetőben - már ismert a helyi kutatás. Herény városrészben a temető mellett, a Perint patak partján lelt (1996) cseréptöredékek és 1 db vassalak 483 itteni megtelepedésüket is jelzi. Az oladi kavicsbányában a terepbejáró régész valószínűleg több edény töredékeit gyűjtötte fel 1978-ban 484 . Ennek közelében, a 8721., az Oladot elkerülő útszakasz 2000. évi megelőző ásatásán sikerült a Perint nyugati oldalán a 4. lelőhelyen (Nagyfa-dűlő': 47. ábra) egy falutelepülésük nyomait kimutatni. Pillanatnyilag legje474 Ilon 1999., Miske 1907., Vékony 1986. 475 Fekete 1985. 476 Fekete 1986. 59-63. 477 Buchsenschutz et. al. 1991., Jerem - Urban 2000. 160., Tab. 2. 478 Ilon 2002. 19-30. ugyanez magyarul: Vasi Szemle LVI. (2002):5 657-664. 479 Fekete 1985., 1988. 480 Patay 1990. 81. és Taf. 68/147. 481 Szilágyi 1955. 45-52. 482 Az útvonal megrajzolásánál a szlovéniai lelőhelyek is segítenek, pl. Novo Mesto, Kapiteljska Njiva VII. halom 19. sírjának (az 5-4. századra keltezve) görög eredetű vagy mintára készített bronz sisakjai mellett talált borostyánkő nyaklánc és a 22. sírban lelt hasonló ékszer. Kriz 2003. 54., 78-80. Abb. 34., 46-47. 483 Ilon-Rasztovics 2000. 167. 484 Ilon-Rasztovics 2000. 168. 72
