Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)

Őskorunk 2. Természetesen a késő bronz- és a kora vaskor közötti átmenet egész Európában (8-10. ábra) egy néhány emberöltőn át tartó folyamat volt. A vas alapanyag azonban már a késő bronzkori Kárpát-medencében is megjelent. Ennek az átmeneti időszaknak szép példáját ismerjük Zanat határából, a Kozár-Borzapatak nyugati teraszán, a Pap földek dűlőben (15. ábra) a várost elkerülő főút I. szakasza 83 km + 300 m - 83 km + 400 m (3. melléklet - 1.) építését megelőző 1999. évi régészeti feltárásból. A korszak emberei máglyán - ennek nyomát a temetőben két helyen (36. ábra, 45. ábra A) leltük fel - elégetett elhunytjaik hamvait általában urnába helyezték. Itt a temető 32 sírját

441 - és még néhány szétszántott sírt - tártam fel. Az út nyomvonala 120 m-es hosszúságban szelte át a temetőt, tehát annak kelet-nyugati kiterjedését ismerjük. A temetkezések sírcsoportokba rendezettek. A sírok teteje 25-30 cm-es mélységben, a szántás alján jelentkezett. Ma már a temető teljes anyaga restaurált, ennek ellenére itt és most csak három jellegzetes temetkezés teljes anyagát közlöm. A 4. és 32. sír a temető keleti, a 6. a középső sírcsoportban volt. Természetesen megállapításaim csak ezekre, s nem a temető egészére igazak. Ismertetésüket nem csak azért tartom fontosnak, mert nagyjából egykorúak ill. valamivel fiatalabbak a góri településen megfigyelt korszaknál (azaz az urnamezős időszak záró periódusát jelentik), annak homo-maradványos objektumainál, hanem, mert Vas megye területén az első, hitelesen, régész által feltárt ilyen korú temető. Valóságos (normális) temetkezések. Megjegyzem, a nyugat-magyarországi régióból hasonlót - amelyeket a két világháború között ástak meg - Csöngéről és Jánosházáról Kemenczei Tibor

442 publikált, valamint a Ság hegyi temető említhető még.

443 4. talán női sir (38. ábra) Gödre ovális, északkelet-délnyugati tájolású. A kalcinátumok (megégett csontok) zömmel a nagy urnában (1. sz. edény: LVIII. tábla 1.), illetve közvetlenül mellette voltak. Az urnát szinte a válláig elpusztította a szántás. Az urna válla magasságában, annak három oldalán egy-egy behúzott peremű tál (3., 4. sz. edény: LVIII. tábla 2.) és egy felhúzott fülű csésze (2. sz. edény: LVIII. tábla 3.) állt. Az urnában - a hamvak tetején és között - vas tárgyak voltak: gyöngy vagy orsógomb (LVIII. tábla 4.), karika (LVIII. tábla 5.), ellipszis alakú lyukas lemez (LVIII. tábla 6.) és egy ívelt hátú kés (LVIII. tábla 7.). A kés + orsógomb együttes női sírra utal. A felhúzott fülű edény analógiáját a csöngei 16. sírból és a Gniebing-i (Ausztria) temető 8. század végére - 7. század elejére datált „M" halmából közölték.

444 Az élesen megtört profilú tál megfelelőjét a Ság hegyi temetőből és a jánosházai 6. sírból tették közzé.

445 A kés azonos anyagú és típusú példánya a Salzburg-Maxglan-i 400. női sírból ismert, amit publikálója а На С fázis legelejére keltezett.

446 Ugyancsak vas, markolat-nitszeges változatát a váli kultúra békásmegyeri 347. sírból (На B2/3) tették közzé.

447 Bronz analógiáját a romándi kincsből Ha B2-re és Stillfried 7. sírjából Ha B2 vagy B3 fázisra keltezték.

448 Megjegyzem, a kés bronzból és vasból készített változatai a velemi Szt. Vidről szórványként számontartottak.

449 A sír tehát mindezek alapján а На B2 - С fázis időszakára, a késő bronzkor - kora vaskor átmeneti fázisára keltezhető. 441 A teljes feldolgozás jogát Péterváry Tamás egyetemi hallgatónak (ELTE) engedtem át, akinek tanulmánya bozsoki előadása nyomtatott változataként a konferencia kötetében (2004) fog megjelenni. 442 Kemenczei FolArch 1996. 443 Patek 1968. 444 Kemenczei 1996. 111., Abb. 18. 2., Kramer, Diether: Vorbericht über ein hallstattzeitliches Gräberfeld in der Oststeiermark. Hallstatt Koll. Veszprém 1984. MittArchlnst Beiheft 3. Budapest, 1986. 145-146., Taf. 4. 1-2. 445 Patek 1968. 136, Taf. XI. 8., Kemenczei 1996. 117., 126., Abb. 20. 10. 446 Moosleitner 1996. 320., 323-324., Abb. 8. 6. 447 Kalicz-Schreiber 1991. 195., Abb. 25. 2. 448 Németh-Torma 1965. Taf. VII. 13, Kaus 1984. 21-22., Taf. 10. 7c 449 Miske 1907. Taf. XVIII. 2-3, Taf. XLIX. 10, 13. 69