Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Ilon Gábor velemi gyűjteményben. Lsz. 54.508.607. Itt említhetők még a Szabó Géza által publikált 321 HaA időszakra (KurdGyermely) keltezhető, de később is élő formai párhuzamok. - Rúdtöredék. Hossza: 10 cm, súlya: 74,4 g. Költő L. vizsgálatában jakdlO (50-51. ábra és XXXIII. tábla 2.) - Rúdtöredék. Hossza: 7,5 cm, súlya: 102,4 g. (XXXIII. tábla 3.) - Rúdtöredék. Hossza: 50 cm, súlya: 13 g. (XXXIII. tábla 4.) A háromszögletes átmetszetű rúdtöredékek analógiái jól ismertek pl. a kurdi horizontra datált füzesabonyi depotból 322 és a szintén a Ha Al végére, a kurdi horizontra keltezett és a kyjaticei kultúrához sorolt csitári depotból 323 is. Az ilyen típusú rudak azonban önmagukban nem igazán bírnak korhatározó jelentőséggel, amit a bronzkor fiatalabb szakaszára keltezett aszódi öntőformák sejtetnek 324 . - Öntőlepény negyede. Egyik fele hólyagos. Átm.: 6,2 cm, súlya: 123,4 g. (XXXIII. tábla 5.) - Öntőlepény fele. Átm.: 7,8 cm, súlya: 185,2 g. (XXXIII. tábla 6.) Az öntőlepények (XLV-L. tábla) az ún. velemi típusúak közé sorolhatók, amelyek hosszú időn keresztül (HaAl-HaB2) használatosak 325 , tehát kormeghatározásra nem igazán alkalmasak. A lelet nagyobbrészt (több mint 20 kg!) nyers öntvényekből és ezek töredékeiből áll. Ezek zsemle, lepény alakú bronz öntvények, ún. nyers bronzok a kohósítást követő, feldolgozás előtti fázisból. Néhány öntési melléktermék: beömlőnyílásban megszilárduló bronz és öntési hibás tárgyak (pl. balta, sarló). A használat során megsérült tárgyak (pl. lándzsahegy, balta, sarló, dísztű, lemezdiadém), amelyeket újraönréshez tettek félre. Néhány ép tárgy: balta, sarlók, kés. Más megközelítésből: nyersanyagok és tárolási egységek (pl. lepények, rudak, karikák), munkaeszközök (pl. balta, sarló) és fegyverek (pl. lándzsa, kard), valamint viseleti tárgyak (pl. ruhatűző tűk, hajkarikák, csüngő). A tárgyak némelyikének műszeres analízise megtörtént, amelyért Költő Lászlónak (Kaposvár) tartozom köszönettel. Elemi összetétel-meghatározásának eredményeit 326 számomra az alábbiakban foglalta össze: A vizsgálatokat a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán üzemelő NZ-854 analizátorral, gammasugárzást kibocsátó, 1125 sugárforrással végeztük. A mérési idő 300-600 sec, kollimátor 5 mm lyukátmérőjű nagy tisztaságú alumínium volt. A mérési eredmények összehasonlítása matematikai statisztikai módszerrel történt (49. ábra). A vizsgálat során - most csak - a tárgyak egymás közötti összefüggéseit próbáltuk megállapítani. Méréseket végeztünk a fémtiszta felülerek összetételének meghatározásán kívül néhány eserben a kék és zöld színű patinás felületeken is (50-51. ábra). A statisztikai értékelésből ezeket, és a megbízhatóság ellenőrzése céljából végzett ismételt meghatározást természetesen kihagytuk. A leletben található ép sarló peremén és a bütykön határoztuk meg a patina összetételét. A kék és zöld színű korróziós termékek között a zöld mutatott némi nikkel dúsulási, a kékben pedig rézből találtunk az alapfém rézrarralmához képest többet. A statisztikai értékelést (49. ábra) óvatosan kell kezelni a kis esetszám miatt. Ennek ellenére tehetünk bizonyos megállapításokat. A „kész áruk" közül teljesen eltérő összetételével mindenképpen kiválik a lepény (jakd08) és a rúd (utóbbi jakdlO 49-51- ábra), vagyis az öntés előtti nyersanyagok. Az örvöző elemek között az arzén, az antimon és az ón is szerepet kap. Az együttes összességében így elég heterogén képet mutat, a tárgyak közötti hasonlósági értékeket a diadém töredékeinek hasonlósági értékének tükrében kell vizsgálnunk. így tulajdonképpen egy „csopott" határozható meg. 321 Szabó 1996. 217. 322 Mozsolics 1984. 55., Taf. 11. 1-4. 323 Tárnoki 1987. 16., VI. t. 19-27., IX. t. 1-11. 324 Mozsolics 1984. 49., Taf. 12. 325 Czajlik 1996. Abb. 20-21. 326 A vizsgálatok elvégzésének lehetőségét Ilon Gábor OTKA TI 8191 sz. pályázata biztosította. 56
