Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)
NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN A fésűsökről; „Én pedig szeretnék fiisüt tsináló lenni, aki többnyire szarvakból, olykor pedig tsontból, vasból, vagy sárgarézből is külömbféle füsüket és puskapor szarvakat tud készíteni. Ennek a mesterségéhez tartozandó eszköze igen kevés, és tsak egy késből, és egy dupla fürészetskéből áll, mellyel ő az apró füsüknek sűrű fogait kifűrészelni szokta. О a szarvakat elsőbben meleg vízben megpuhítja, azután azokat tűz felett megegyenesíti, a késével kisebb s nagyobb darabokra elmetéli, a fogakat kifűrészeli, megpallérozva szép drágán eladogatja. " A könyvkötőkről: „Én pedig könyvkötő leszek, aki a nyomtatott árkusokat enyves vízben megáztatja, a száradtakat megplanérozza, azután könyv formára öszverakja, öszveköti, a hátát megenyvezi, a présében megszárogatja, így végtére a külömbféle táblával amit és minéműt kívánván, a könyvet felékesíteni tudja. " Kinek volt műhelye? Mire is gondolunk, amikor kézműves műhelyről beszélünk? Többnyire arra a munkatérre, ahol a termelés folyik. Ez a munkahely lehet különálló épületben, mint ahogyan ezt már a 17. századi körmendi „vinyék" (kovácsműhelyek) esetében is láttuk 1 9 , de folyhat a munka részben a szabadban is, mint ahogyan még az 1960-as évek derekán Dámé kötélgyártónál is, aki a hosszú kötelek eresztésekor a nehéz skírek felállításával sokszor még az utcán is tevékenykedett. Teljesen a szabadban folyó munka az ácsok, cserepesek, kőművesek „műhelyeiben", hiszen a munkahely ezekben az esetekben a kijelölt helyen megkezdett épületnél van. Víz melletti építményhez kötött a molnárok munkahelye a malom, a hozzá csatlakozó molnárlakással. Külön helyiséget kell biztosítani a péknek a kenyér dagasztásán, formálásán, tárolásán túl a sütőkemencének, de a mészáros lábon tartott jószágai levágását követően is megfelelő - többnyire a várostól bérelt épületrészben, a mészárszékben bontja szét és tárolja a kimérendő húst, melyet itt is árusít. Részben szabadtéri munkahelyet követel meg a gerencsérség, a kádármesterség, a bognáripar, hogy csak futólag említsünk néhány mesterséget. Ez a felsorolás csupán arra elégséges, hogy tovább gondoljuk a műhely fogalmát. Vajon a II. t. 12. sz. jegyzet: Nagy utcában 1646-ban 2 vinyét írtak össze. 94
