Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. A váltómíves szabók Szabók, akik váltó mívesek: „Csizmazin, angliai, septu vagy abaposztóból (durvább, rendszerint szürke színű posztó) készült dolmányra, mentére, nadrágra és köpenyre vettek fel rendelést, ezekre való „edgyes" vagy „száras gomb" között választhatott a megrendelő.

136 Előkelőbb külföldi posztókból készült dolmány és mente ára 50-65 dénár volt, míg a durvább „aba dolmány, aba köpönyeg" varrásáért 40, egy „aba nadrág csinálásátul" 20 pénzt kérhettek a mesterek. Eddig csupán a 17. századi, 18. század eleji váltómíves szabók termékeiről esett szó, akik rendelésre, ízlés szerint készítették el a ruhákat. Rajtuk kívül a vásárműves szabók is külön céhet alkottak. Körmenden 1746-ban a tiszttartó tudatja, hogy a váltó- és vásármíves szabók egymástól elkülönülnek.

137 Húsz évvel később, pedig a szűrszabók alakítanak önálló szervezetet.

138 Még később, 1776-ban a magyar és német szabók válnak külön. A megyei árszabások gyakran igazítják áruikat. A 18. század végén, a 19. sz. elején hozott rendeletek mind a vásárműves, mind a magyar, illetve német szabók árait, de még a szűrszabók termékeit is limitálják. A vásármíves szabók 1795-ban „sötét pukai" posztóból és „világos kék Karasiából" készítették a nadrágokat, közöttük „irhás" azaz bélelt nadrágokat is. 1812-ban karasia, vagy közönséges posztóból való „ujjas laibi vagy is Jankedli" vászon béléssel együtt 3 forint 30 xr és 2 forint 20 xr közötti áron készült. „ Ujjatlan lajbi vászon béléssel szőr zsinórral 2 f. 30 xr. A magyar szabók Varratásért az alábbi árakat kérhették 1812-ben: „Selem posztó szijjas Nadrág varrásáért, egy szál zsinórral meg bélelve varrnivaló selyemmel és cérnával 30 xr. Díszes Laiblinak meg varrásáért varrni Flórián M: i.m. 9. p. A körmendi 1658. évi limitációt idézte. MOL. В. es. It. P. 1313 Maj. Lad. 2. No. 93. Könnend, 1746. VaML. Könnend Község Iratai 1768. No. 2. Elszámolások. 73