Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN alapján könnyedén kigyűjthetővé vált a Vas megyei limitációk teljes sorozata.

123 A földesúri és a vármegyei joghatóság évszázadok óta fontosnak tartotta, hogy a kézművesek, beleértve az élelmiszeripart képviselő mészárosok, pékek termékeit is folyamatosan felügyelje, a késztermékek, esetenként a munkabérek árait időről-időre meghatározza, s azokat a céhekkel betartassa. Ezekben a limitációkban szinte kivétel nélkül minden olyan termék szerepel mesterségek szerint, amit az iparosok a különböző társadalmi rétegek számára készítettek. Van olyan eset, hogy az egyes iparok áruválasztékának valamely oknál fogva alkalmasint csak egy részét sorolják fel, de a teljes áruválaszték, sőt az ízlésváltás is nyomon követhető a viszonylag sűrűn ismétlődő árszabások egybevetése alapján. Ritka korai árszabást található a 17. századi körmendi céhek tekintetében, amelyben gróf Batthyány Ádám regulálja a mészárosok, vargák, csizmadiák, kovácsok, lakatgyártók, szabók, szűcsök, kalmárok, takácsok termékeit. Anno domini 1658. die 20. Mártii Körmendi Városunkban lakozó Mester Embereknek a minemeő Regulát adtunk. 1. Punctum. Az mészárosok meg ne merészellyék próbálni és el adni az mészárszék beőreit az kin valló arosoknak vargáknak és egyéb mester embereknek, hanem az it való vargáknak és egyéb röndbéli rïuster embereknek illyen árron: Az ió eöregh eökör bőrt eggyet pro f. 4 Az ió tulok bőrt eggyet pro f. 2 den. 50 Az ió tehén bőrt eggyet pro f. 2 den. 25 Egy tinó beőrt pro f. 1 den. 50 Egy meczet boriu beőrt pro f. - den. 20 2. Punctum. Az vargák mivelhogy igen drágások 123 Az 1713-1818 közötti időszakból származó fontosabb, több szakmát érintői megyei árszabások másolati a Rába Helytörténeti Múzeum Adattárában külön egységet képeznek. 124 Gróf Batthyány Ádám a körmendi mesterembereknek árrögzítő szabályzatot ad. 1658. március 20. Rohonc. Első önálló közlését lásd: Iványi Béla Néprajzi Közlemények 1956. I. 269-72. p. 62