Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)
NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN ben nagy szerencsével, háromezer forint közpénz kifizetésével került birtokunkba az a város főterét ábrázoló, 1853-ban készült színezett axonometriái rajz, 105 melynek alkotója Andreas Leithner kőműves céhmester és városbíró volt. Simon Péternek pedig azt köszönhetjük meg, hogy házuk bontása során olyan ritka, 1818-os évszámot viselő, feliratos tetőcserepeket 106 ajándékozott a múzeumnak, melyek párhuzamait máig keressük. Ugyan a körmendi zsidó pipakészítőknek nem volt céhük, ennek ellenére, gyártási hulladékaikból kikerült szebbnél szebb, évszámos császárfős, királyalakos agyagpipa töredékeiket méltó módon megbecsüljük. 107 Azon kívül, hogy az elmúlt negyed évszázad alatt igyekeztem mind több komplett kézműves műhelyt: csont- és faesztergályos, fényképész, könyvkötő szabó, szobafestő, néhány tárgyat: toronyóra készítő, késes, kefekötő, szíjgyártó 108 műhelyekből, ásatási módszerrel pedig pipakészítők félkész termékeit begyűjteni, és feldolgozni 109 , tennivaló bőven akad napjainkra is, hiszen jó néhány itt gyakorolt mesterségnek mára már hírmondója sem akad. Egy város történeti múltját polgárainak jelentős hányadát kitevő kézmüvesiparának feltárása nélkül nehéz megérteni. Körmendnek nagy szerencséje van abban, hogy noha tárgyi emlékekben nem bővelkedik, írásos forrásokban más településekhez képest dúskál, hiszen nemcsak a egykori mezőváros városi levéltárából, a Vármegyei levéltár irataiból maradt jelentős, országos, regionális és helyi, főleg adóüggyel kapcsolatos jól kutatható irat, hanem a Batthyányak főúri levéltárának 17-19. századi körmendi vonatkozású missiliseiben, építési irataiban, urbáriumaiban, különböző tárgyú összeírásaiban is bőven találhatunk adatokat, csakhogy tanulmányozásukhoz használható kulcsot kell készítenünk. E nélkül a puszta nevekkel telerótt papiros nem tud megszólalni, örökké néma marad. Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Történelmi Szakbizottságának Kézművesipartörténeti Munkabizottsága Lásd a könyv címlapján, részleteit a XXXI. táblán. 106 Nagy Zoltán: Üzent a múlt. Rábavidék 1990. jún. 15. 4. p. 1(,7 LVI.t 108 Lásd: A Rába Helytörténeti Múzeum Mesterséggyűjteménye 1964-2004. című diagram adatait. 109 Nagy Zoltán: Dunántúli cseréppipa készítő műhelyek és termékeik a XIX. században Fontes Castriferriensis № 1, Szombathely, 2001, 267 p., Működhetett-e agyagpipakészítő központ a XIX. század eleji Körmenden? In.: Vasi Szemle 2001. 3. sz. 322-339. p. 54
