Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRŒNSIS № 2.2004. PÉK 1757-ben 7, 1828-ban 4, 1857-ben 6 fő lakott a városban. 1877-ban 2, 1798-1805-ig 1, 1817-1828-ig 1, 1828 és 1857 között három SZAPPANFŐZŐ élt itt. BÁBSÜTŐT 1808-1857 között 2-3 főt találunk, adójuk 4 forint, ugyanannyi mint a pékeknek. KÉSEST csak 1757-ből ismerünk. BÁDOGOST 1820 és 1857 között 1-2 főt. ÖTVÖSRŐL már a 17. század elejéről is van adatunk (1603, 1611, 1658), ezt követően viszont csak 1808-ból. A 19. század közepéről Simon Henrik ARANY- és EZÜSTMŰVES, valamint GRAVÍROZÓ személyéről tudjuk, hogy a körmendi lakatos céhbe bekebelezték. ÓRÁS mesterről 1808-18 között 1-2 főről tudunk, TOBÁKOS (cserzővarga) 1788-ban adózik. RUHAGYÁRTÓ 1809-ban, valamint 1828 és 1857 között is egy fő volt. KORDOVÁNYOS 1808-ban és 1828-ban egy, míg 1857-ban három fő. SÜVEGGYÁRTÓ 1737-ban 2, 1768-1798-ig 1-2 fő, a későbbiekben az adóösszeírásokban nem szerepel. Ennek valószínű oka, hogy a süveget a kalap viselete váltja fel. KALAPOS 1768 és 1857 között egy, legfeljebb két fő. KÖTELES 1768-1857-ig három mester dolgozik Körmenden. 1757-ban 1 KELMEFESTŐ adózik. 1768-ban a „festők" 2 forintot, 1805-ben viszont 4 forint 16 krajcárt fizetnek. 1857-ben már 3 fő foglalkozik kelmesfestéssel. KAPCAKÖTŐ, HARISNYASZÖVŐ is dolgozott a városban 1805-1828 között. Ezt a mesterséget egy-egy fő végezte. FÉSŰST is találunk itt. 1805-ben, 1809-ben, 1817 és 1828 között, valamint 1857-ben is egy mester készíti a szarufésűket. KÖNYVKÖTŐ 1828-ban és 1857-ben is egy volt Körmenden, míg PIPAKÉSZÍTŐ zsidó mester 1828-ban és 1857-ben is egy volt Körmenden, míg PIPAKÉSZÍTŐ zsidó mester 1828-ban három is. Ebből egy legényt is tartva; ők tízezerszámra készítették az olcsó agyagpipákat. KÉMÉNYSEPRŐ mesterről, aki itt Körmenden is lakna, csak viszonylag kései adatunk van, ámbár nem is csoda, hiszen egy adat szerint

93 1826-ban a Belső városban 92, a Külső városban 63, az Újvárosban 41, összesen még 196 füstöskonyhás ház állt, aminek NINCSEN KÉMÉNYE. így csak a 18. század végéről ismerünk olyan kéményseprőmestert, aki a várossal szerződést köt az elvégzendő munkákról. 1829-ben is csak egy mester foglalkozik a kémények tisztításával. Simon Henrik aranyművesnek írt igazolólevél a körmendi tanácstól. 1858. jan 19. Körmend, RHM-Ht. 84.1.331. 93 Elégett házak összeírása. 1817. MOL В. es. lt. P. 1322. Községi iratok. Körmend, 120. cs. f. 377-378. 49