Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. Körmend mezővárosban nagy létszámú céhek is működtek, melyek a régió mintegy 20-30 km-es körzete számára szolgáltatást nyújtottak, illetve késztermékek formájában használati cikkeket állítottak elő, amit jórészt a helyi és a környező városok vásárain értékesítettek. A CSIZMADIA CÉH Körmenden 30 főt számlált (1828-ban 52 csizmadia dolgozott a városban) és csak 5 vidéki mester volt. A MAGYAR VARGA CÉH „mint nem dolgozóra" (értsd nem robotoló) a nagyobb részben nemesekből (!) állóra - adóban - 24 forint rovatik

90- mint ahogyan egy korabeli (1840) adóösszeírás kapcsán jellemzik őket - 26 főt számlált Körmenden, s csak egy vidéki mestere volt. A BOGNÁR CÉH mesterei jórészt körmendiek, mindössze 4 vidéki mester jár be a közeli falvakból: Csákányból, Maráéról, Sálból. A létszámot tekintve kis helyi jellegű céhnek tartjuk mindazon szervezeteket, melynek létszáma nem haladja meg a 10 főt. Ilyen kis céh volt a SZÍJGYÁRTÓK és NYEREGGYÁRTÓK CÉHE, amely 7 mesterből állt, akik közül csak egy volt nyereggyártó. A SZŰCS CÉH tagjainak száma sem több az előzőnél, mind körmendi mester. A GOMBKÖTŐK CÉHE és maga a mesterség is túljutott már a 17-18. századi virágkorán. Körmenden patinás szervezetük van, közel kétszáz éven át önálló céhet alkottak mestereik. 1817-ban csak 3, 1828-ban viszont 6 főből állt céhük. A mesterek mind Körmenden éltek. A NÉMET SZABÓ CÉH mestereinek száma 7, vidéki bejáró mestereik nincsenek. Német divat szerint készítették termékeiket, tipikusan városi igényeket kielégítő árucikkeket készítettek. A SZŰRSZABÓ CÉH létszáma a korábbi adatok ismeretében erősen lecsökkent. A szűr, mint viseleti elem, veszít korábbi népszerűségéből. A szűrszabó számának csökkenését talán az is eredményezheti, hogy a szóban forgó forrás a cifraszűr készítését drágasága miatt erősen tilalmazza, holott ez az egyik legfőbb felsőruhája a köznépnek. AZ ASZTALOS CÉH mindössze 6 főt, három vidékit és három körmendit foglal magába. Számuk e században azonban növekszik, 1828-ban már a céh létszáma 9 fő. Az ESZTERGÁLYOS-PINTÉR CÉH létszáma 7 fő, ebből 2 helyi és egy vidéki mester, míg a négy esztergályos mind helyi lakos. VaML. Körmend község iratai. Adóügyek Vk 36/23, 1840. évi adóösszeírás. 47