Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. is kellett lennie, amire viszont a korábbi polgárnévsorok névanyaga utal. A kocsikaskészítőt, téglavetőmestert és más közönségesebb mesterség specialistáját is itt találhatnánk. Még a céhes mesterségek között említett szabók mellett szűrök varrását végző, később önálló céhet alapító szűrszabókról is tudunk,

71 így talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a 17. században Körmenden legalább húszféle mesterség képviselője lakott. A 18. századból többé-kevésbé jól használható közvetlen forrásaink is vannak a körmendi céhekkel kapcsolatban. A Savaria Múzeum Helytörténeti Osztályán akadtunk rá egy 1972-ben Körmendről származó adólajstromra, melynek keltezése 1757 volt. Tartalma szerint „Körmend Városában Lakozó Mester Embereknek Czhek szerint való adószedő lajstomok, melyben mesterségek szerint vettetett kinek-kinek Qvantuma". Ez a lista alapját képezte a későbbi kutatásnak, hiszen a szűrszabó, váltómíves szabó, csizmadia, varga, gombkötő, gerencsér, pintér-tislér-esztergályos, süveges és pék,, bognár, kovács, takács valamint a csapómestereket iparűzésük után a város számára fizetendő adóikkal együtt név szerint felsorolta. A 18. század közepén Vas megyében működött céhekre kitűnő forrást jelent a Nádasdy Lajos által közölt „SINOPSIS".

73 Adatai szerint e korban megyeszerte 155 céhszervezet működött „melyek közül jónéhány van amiről a céhes forrásanyag kataszterében nincs említés". Hogy mi is volt e sinopsis, arról szavaival válaszolunk. „Mária Terézia 1761. II. 16-án leiratot intézett az összes vármegyéhez, melyben elrendelte a céhprivilégiumok felülvizsgálatát és ellenőrzését. A Vas megyei, az erre a célra összeállított deputáció 1762. március 29-én jelentette be a közgyűlésnek a vizsgálat eredményét, és egyúttal összefoglaló kimutatást is készített a bemutatott kiváltságlevelekről latin nyelven, és ebben a kimutatásban feljegyezte a céhek keletkezésének időpontját, a privilégium származási helyét, a kiadó anyacéh, vagy adományozó 7ü

Iványi: Képek... 88.p. 71 Iványi: Képek... 88.p. 72 Körmendi céhek adólajstroma: Gyűjtötte Szabó László 1972. Sav. Múz. Hl. 72.99.1 73 Nádasdy Lajos: Falusi és mezővárosi kézművesség Vas megyében. In: Vas megye múltjából, 1982.92-113. p. 74 Domonkos Ottó szíves közlése szerint az 1712-ben főcéh rangot szerzett pozsonyi takács céh egy sor céhlevélmásolatot adott ki azoknak a falvaknak, ahol több mester dolgozott. Ez téveszthette meg Nádasdy Lajost, aki ezeket a Vas megyei kisebb takács falvakat a mezővárosiakhoz hasonló céhszervezetek közé számította. 41