Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN A KÖRMENDI IPAROSOK ÉS CÉHEK SZÁMA, SZERKEZETÜK VÁLTOZÁSAI A 17-19. SZÁZADBAN A magyarországi kézművesség legkorszerűbb összefoglalása, a Magyar Néprajz III. köteteként 1991-ben napvilágot látott KÉZMŰVESSÉG Körmendről az egy szakmás céhek közül a molnár (1788), mészáros (1700), varga (1616), csizmazia (1661), szűcs (1769), gombkötő (1678), asztalos (1762), kádár (1748), fazekas (1669) és egy kétszakmás céhet: bognár-kovács (1725) vesz számba közölt térképein,

60 melyek adatai a magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának kataszteréből származnak.

61 A kilenc önálló és egy vegyes céh — az alapítási évet figyelembe véve — felöleli a 17-19. század időszakát. A közölt tíz céhszervezet egy jelentéktelen, iparilag kevésbé fejlett mezőváros képét vetíti elénk, holott az újabb kutatások ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. 2 Ezek szerint a 17. században 8 egy szakmás és egy vegyes, a 18. században 13 önálló és egy vegyes; a 19. században pedig 17 önálló és három vegyes céh működött Körmenden. Az e századokban kézművességgel foglalkozók száma is jóval — esetenként két-háromszorosan — meghaladja azt a létszámot, melyről a kutatás eddig tudott.

63 Körmend lakossága a 17. században 235-260 család, legfeljebb 1844 fő, a 18. század közepén 2268 fő, 1857-ben 3691 fő volt. A házak száma és így egyben az adózó háztartások száma is, mely statisztikai szempontból nem mindegy, így alakult: 1635-ben 245, 1713-ben 246, 1744-ben 266, 1817-ben 346, 1840-ben 408, míg 1857-ben 439 ház állott Körmenden a Belső- és Külső városban összesen.

64 6 Molnár 45. p. Mészáros 55. p. Varga 73. p. Csizmadia 75. p. Szűcs 89. p. Gombkötő 112. p. Asztalos 132. p. Kádár 136. p. Fazekas 147. p. Bognár-Kovács céh 143. p. 61 Éri István - Nagy Lajos - Nagybákay Péter szerk.: A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere I-II. Bp., 1975-1976. 62 Lásd a körmendi céhekhez és a helyi szervezetekhez nem köthető iparágak fejezetrész forrásadatait. 63 Lásd: Kézműves adattár 1757-1857-re vonatkozó névanyagát. 64 A statisztikai adatok részben Tóth István György, Kondicsné Kovács Éva ismertetett müveiből, illetve Kovács Tibor: Vas megye népessége a 19. században с tanulmányából, illetve az országos összeírások (1744, 1828) anyagából valók. 38