Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)
NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN Ádám kovács, Polányi András szűrszabó, Pongrácz János gombkötő, Sermon János csizmadia, Subert Mihály bognár, Stampauer János takács, Stampauer György takács, Varga István varga, Zámbolt Márton vargamester volt. A város árendába (bérbe) is kiadott szobákat azoknak a kézműveseknek, akik mesterként tevékenykedtek, de nem volt önálló ingatlanuk. 1755-ben a „... a nyeregjártó az Város alsó házában lévő alsó szobát meg árendálta, fizet a Cassához 10 Forintot. Pitermon szabó az város fölső szobájátul fizet 15 Forintot. " A város házának szobáiban a mesterek általában hosszabb időt töltöttek, hiszen például 1758-tól a „város alsó szobájában" egészen 1763-ig Johan Paul Hujter lakik. A céhtag azon kívül — hogy polgárjogot kellett nyernie, meg kellett házasodnia, a céh kántornapjain taxát kellett fizetnie, kihágásaiért pedig büntetéspénzt — kiváltságokkal is rendelkezett, amit a takács céh nyolcadik articulusa így ír le: „Amit minden idegen és külső kalmároknak és kereskedőknek és mindenféle mester ébereknek válogatás nélkül magok portékájokatés kézi munkájokat az országos vásárokra és sokadalmakra szabad bé hozni, árulni és el adni, úgy ellenben mindazok, mindpediglen ezen czéhen kívül való Takács Mester Emberek avagyis KONTÁROK tilalmaztatnak, hogy ezen Czéhes Mesterek tulajdon kézi munkát városokban, sokadalmakon kívül abban a Mező Városban behozni és ezen Czéhbeli Takács Mester Embereknek kárával nyilván alattomban árulni, s eladni ne merészeljenek, és semmiképpen ne kontárkodjanak. " A vásárokat ellenőrizték, a céhek egyik fő monopóliuma a piacok felügyelete volt. Körmend Város Számadáskönyvében 1751-ben Sütő Mihály varga „az vásár Bíróságért" fizetett a kasszába 12 forintot 56 , azaz az évi büntetéspénzek összegét igazoltan befizette. A mezőváros híres volt országos vásárairól. A 19. század első felében 9 sokadalmat tarthatott a heti piacokon kívül. A helypénzekből befolyt összeg jórésze a város jövedelmét gyarapította. 1832 Szent György napjától 1833 Szent györgy napjáig 503 forint bevétel folyt be a „cassához", 57 ami jelentős összeg volt, hiszen egy téglából épített ház ára ebben az időben 150-200 forintra rúgott. A vásári bevételekből azok nagyságára is következtethetünk, ha tudjuk, hogy a helypénz négyszögölnyi A teljes polgárlajstromot lásd: IV. t. Körmend Város számadáskönyve, RHM-Ht 76.721.1, 9.p. VaML. Körmend Mezőváros Iratai 5.cs. No. 29. 36
