Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN így olvashattunk: VARGA-TÍMÁR-CSIZMADIA-C7PÉSZSZÍJGYÁRTÓ (bőrösök), ASZTALOS -ÁCS -BOGNÁR-KÁDÁRKERÉKGYÁRTÓ (fások), SZABÓ-SZŰCS-KALAPOS-TAKÁCS (ruhakészítők), KOVÁCS-LAKATOS-BÁDOGOS-RÁZMŰVES (fémesek). A négy céhzászló színe zöld és bordó volt, az alsó szélén arany rojtok lógtak. A zászlók nyelét bordóra festették. E mögé sorakoztak körmeneteken a CÉH AT Y AMES TER köré a céhiparosok és az inasok." Bizonyára részt vettek a fent említett „céhzászlók" az úrnapi körmeneten is, de a zászlókon lévő feliratok pontosításra szorulnak. Varga-cipész, illetve bognár-kerékgyártó felirat egyazon zászlón nem lehetett, mivel e szavak az illető mesterség szinonimái. Az ugyan bizonyítható, hogy a bognár céhet, mely magát az 1819. évből származó pecsétjén Körmendi BODNÁR Czéhnek nevezte, 1840-ben a városi adószedők kivételesen kerékgyártó céhként titulálták, de a kétféle megnevezést egy időben sehol sem alkalmazták, így e kettős megnevezés a zászlóra sem kerülhetett. Az viszont bizonyítható, hogy a szabó céh a 18. század közepén már rendelkezett saját zászlóval, mert „Ferenczi Szabó János céh mesterségében bekebelezettek" névsora után - kiknek egy része „váltómívességre", más részük „szűrmívességre" adta magát -, a céh vagyonának felsorolása között a céhláda, a Szent Mihály lova és a kénjáró tábla (behívótábla) mellett zászló is szerepel. Az 1745-ben kelt irat sajnos nem tartalmazza a céh zászlajának pontosabb leírását, így a céh védszentjéről sincsen tudomásunk. A fentebb említett takács céhbeli articulus-részlet, mely kimondta az úrnapi körmenetek alatt való részvételt „akármely hitben leend"-jenek is a mesterek, legények, inasok - nem biztos, hogy általános helyeslésre talált. A r. k. plébánia irattárában találtunk egy levelet, mely 1826ban kelt, melyet Krizsánák Márk (katolikus) szűrszabó írt Bicsak Mihályné (református) szűrszabóné ellen „Istenkáromlás miatt". 3 E levél egy kisebb részlete éppen a körmeneten való részvétellel foglalkozik, mely ekképpen hangzik: „A múlt Ur nap utánvaló Pénteken magam lévén a műhelyen dolgozván, az Asszonyom Dicsák (!) Szűrszabóné Kálvinista hagy látta Úr napján a háza előtt el menő 33 Krizsánák Márk szűrszabó legény feljelentő levele Bicsak szűrszabóné ellen „Isten káromlása miatt", Körmend, 1826. RHM-A-Ht 773-93 xerox. Eredetije: Körmendi Római Katolikus Plébánia irattárában VIII. csomó („A körmendi plébániához tartozó történeti akták a legrégebbi időkből.") 26