Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN ÉPÍTŐANYAG-, ÉPÍTŐ- ÉS FAIPAR ASZTALOS (Arcularis, Tischler) l

iy BOGNÁR (Rotarius, Wagner) j2() 1 EGYÉB KÉZMŰIPAR FAZEKAS, GERENCSÉR (Figulius, Hafner) 2 1 3 ÖSSZESEN: 32 55 90 85 49 18 A körmendi Szabók közül 14 a kettős nevű, őket tekintjük kézműveseknek. 19 „TISCHLER" azaz asztalos nevű lakik a belvárosban. A német megnevezés bevándorlót takar. Feltételezhetjük, hogy a magyar nyelvű közegben a név viselője valóban e ritka szakma képviselője, asztalos volt. 20 Az urbárium telekhelyén még egy bognárt (kerékjártót) említ. * Tóth István György idézett tanulmánya Kézművessség és kereskedelem fejezetében olvashatjuk, hogy „a személynevek kialakulásának adott fokán a foglalkozást jelölő nevek már nem fedik a kézműves mesterséget, de nem is függetlenek tőlük. Az 1646-os urbáriumban előforduló kilenc leggyakoribb foglalkozásnév (szabó, kovács, varga, takács, lakatjártó, csizmadia, mészáros, szűcs) megegyezik azzal a kilenc mesterséggel, amelynek mestereinek Batthyány Ádám 1658-ban árszabást adott. " E megállapításra épülő táblázatát, mely foglalkozást jelentő személyneveket vesz számba három 17. századi időmetszetben, nem tudjuk elfogadni. Az általunk készített táblázat magyarázatai azt példázzák, hogy már az 1608. évi összeírás névanyagát sem lehet eképpen figyelembe venni... E kételyt támasztja alá egy helyi forrás ismerete is. A Rábavidék 1909. január 24-i számában megjelent 1630-ban kelt csizmadia céhlevél szövegében felsorolt mesternevek: „az tisztességes és becsületes Mester emberek is az mi városunkban lakosok úgy mint kik Chizmadiáknak, úgy mint Alis Chizmazya János Czeh Mester, Magusich Chizazya János Chizmadzia Gergel Attya Mester, Zentgothardon lakozó Kyrthyek Chizmazia Gyeörgy, Egerszegen lakozó Karlochy Chyzmazia Balázs" - bizonyítják, hogy a nevek már régen elszakadtak valóságos tartalmuktól. Más források, így az 1644. augusztus 7-én pestisben feleségestől, gyermekestől elhalt Csik Andrást a felvett hagyatéki leltárban Csizmadia Andrásként is megnevezik, hiszen ez volt a mestersége. Az összeírok házában találtak 14 pár kiscsizmát, egy kötés szattyánbőrt, 9 pár szabott csizmát. De azt is tudjuk, hogy Somogyban lakó rokonának, Csik Ádámnak tíz tallérral tartozott. Tehát világos számunkra, hogy a XVII. század közepére a nevek tartalma kiüresedik. Példatárunkat újabb adatsorral egészíthetjük ki. Az 1649. évi körmendi házösszeírás 32 Szabó nevet tüntet fel, de közül azonban csak azt a 14 kettős nevűt fogadhatjuk el a mesterség gyakorlójának, melyeknek nevük középső eleme jelöli mesterségüket: Nagy Szabó Miklós, Ivánczi Szabó István, Varazsdi Szabó Mátyás, Babos Szabó György» stb. 204