Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)
NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN uradalmi mesterek közül Johann Stamkler asztalos, Ignatz Steindacher lakatos, Stephan Schindler üveges, Joseph Schuster bognár, Joseph Miller uradalmi kötélverő volt. 293 Az 1770-es, 80-as években jelenik meg a mi forrásainkban is részben megfoghatóan Samuel Leithner kőműves mester, Matias Ikner körmendi kőműves fi782(55), Nájhercz József téglavetőmester, Matias Eschenauer körmendi ácsmester, Fantner György körmendi lakatos (és uradalmi kovács), és Joseph Weinhoffer körmendi lakatos. A felsorolt mesterek uradalmi alkalmazottakként és körmendi lakosként a helybeli építőipari céh tagjai voltak, bár a megsemmisült céhiratok nélkül egyenként beazonosítani őket nem tudjuk. Az viszont tény, hogy az uradalmi és városi összeírásokban jórészüknek nevét hiába keressük, nem találjuk. 294 1810-ből ismerjük Stephan Petrovits asztalost, Joseph Weydscher lakatost, Florian Lettner üvegest, az iratok szerint valamennyien a körmendi céh tagjai. „A mesterek közül egyre több volt a helyi születésű, akik szakmájukat uradalmi emberként tanulták meg, akiket a földesúri akarattal ültettek be céhekbe, amint azt a vargák céhe panaszolta 1811-ben" - írja Koppány Tibor idézett tanulmányában. Az 1830-as években az uradalmi mesterek közt volt Sindler János üveges, Rődl Sándor festő és mázoló(!), Windacker Ferenc lakatos, Linhardt András tetőfedő, Müller Joseph körmendi ácsmester, Nack Joannes körmendi asztalos, Petrovits Stephan körmendi asztalosmester. A felsorolt iparosok azonban a mi rendszerünkbe nem kerültek be, anyakönyvi adataikkal nem találkoztunk, így Koppány Tibor adatainak a későbbiekben még utána kell kutatnunk. Nem ismerjük az uradalom és a város közti kapcsolatot, azt a szálat, mely megértetné velünk, hogyan kell a körmendi jelzőt értelmeznünk. A későbbi időkből egy-egy uradalmi mester adatával találkozunk. Ilyen találkozási pont Ferencz András 295 [H 1810(20) F: Prusics Zsuzsanna], körmendi kerékgyártó hagyatéki ügye is, ahol az 1857. május 2-án elhunyt 67 éves evangélikus özvegyet - akinek a háza a Posta út mentén a mai Hunyadi út elején állott a 154. szám alatt- „uradalmi bognárnak" titulálták. 293 MOL Batthyány cs. lt. P1313. cs. fasc. 27, 1764. uo. P1322. 123. cs. fasc. 53-54, 1767. 294 VI-VII. tábla 295 VaML IV./187/e 1170/857 Ferencz András „uradalmi kerékgyártó" hagyatéki ügye 154
