Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN Mit tudhatunk Leithner András 52 éves városbíróról? Koppány Tibornak köszönhetően elég sokat. „Leithner Sámuel uradalmi kőművesmester fia, és ezen a helyen egyben utódja is. A várkastéllyal kapcsolatos építési iratokban 1814-től szerepel, a körmendi kastélyban alkalmazták. Az uradalom gazdasági épületeinek építéséhez számtalan tervet és költségvetést készített. 1828-tól ő állította össze az építési hivatal éves előterjesztéseit. 1838 után a magyar nyelvű építési iratokon Andresz Leithner helyett Leithner Andrásként szerepel. "

249 A múzeum őrzi a főtérről 1853-ban készített színezett axonometrikus rajzát, mely kötetünk borítólapján is szerepel. Koppány Tibor egy elszámolásban szereplő dátumból visszakövetkeztetett születési dátumára, 1788-ra, mely helyesnek bizonyult. Ebben az évben szeptember 23-án született. Evangélikus családból származott, apját egy 18. század végi építési iratban „Herrschaftlicher Mauer Meister in Körmend" említik, tehát német nyelvterületről Körmendre települve alapított családot. Hivatalát 1819-ig látta el, ekkor Körmenden bíróvá választották. A városi tisztségviselés Leithner Andrásnak is kijárt, hiszen előbb városi tanácsos, majd több alkalommal, 1826, 1833, 1840, 1841-ben is a város bírája, melyért évi 100 Ft volt járandósága. Az Országos levéltárban őrzött 1826, 1834. évből származó tűzkárjegyzőkönyvekből azt is tudjuk, hogy a „tűzi veszedelem" erősen fenyegette hajlékát, a Malom utca 98. szám alatti házát, melyről azt írják: „téglából hat derékra épült, s meg maradott, egy kis fa istállója elégett aminek teteje deszkából vagyon, de két sertés ólja és utzai kerítése is a tűz martaléka lett". Az 1828-as összeírásban a 107. szám alatt házas zsellérként és kőműves mesterként van nyilvántartva, aki „mesterségit egész, évben 20-25 legénnyel folytatja" - azaz építési vállalkozóként tevékenykedett, ennek ellenére 1827-ben a céhes mesterségekre kivetett adóösszeírásban egymaga csupán kőműves mestersége után 4 Ft 16 xr-t fizet. Egy városi iratból azt is megtudjuk, hogy a téglaszínt az 1830-as években bérbe vette, tehát megfelelő tőkével is rendelkezett. Feleségét Kőszegről hozza, kinek neve Schuster Trézsi, s akivel a régi evangélikus templom oltára előtt A megadott életkor minden esetben 1840-re vonatkozik! 249 Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században. In.: Magyar Műemlékvédelem XI. Bp.2002. 221. p. 250 VaML Vk36/23 Adószedő számadás 1833. Városi tisztségviselők és szolgák járandóságai. Paitli Ferenc jegyző 200 Ft, Németh János adószedő 220 Ft, ... Neumauer Ferenc órás az óra felhúzásáért 26 Ft. 136