Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN közülük hét katolikus, egy református és három evangélikus. A három tímár (100 %) mind evangélikus. A textil-és textilfeldolgozó iparágban a hat gombkötő közül öt katolikus, egy evangélikus. Az egyetlen kalapos katolikus. A három kötélverő mind katolikus. A huszonöt szabó közül tizenhét (68 %) katolikus, hat (24 %) református, kettő (8 %) evangélikus. A kilenc szűrszabó közül kettő katolikus, négy református, egy evangélikus. A három kelmefestő mind katolikus, de a harisnyaszövő és a kapcakötő is pápista. A fa- és építőiparban az asztalosok kilencen vannak, közülük kettő katolikus, kettő református, négy (50 %) evangélikus. A tizenegy ács közül kivétel nélkül mindegyikük katolikus (!). A tizenkét bognár közül viszont csak egy a katolikus, hét (!) református (58 %), és négy (33 %) evangélikus van. A két cserepes katolikus, a három esztergályos viszont mind evangélikus (100 %). A pintérek közül négy katolikus, két evangélikus, a kilenc kőműves közül hat katolikus, három evangélikus (33 %), a két üveges katolikus. Az Egyéb kézművesiparból a két fazekas katolikus, a szitaszövő evangélikus, a fésűs katolikus, a könyvkötő evangélikus, a három pipakészítő pedig zsidó. A felsorolt 40 Körmenden űzött mesterség közül 36-nak többségi katolikus képviselete van (86 %), felében, 18 mesterségben 100 %-os arányban van jelen. A reformátusok mindössze 9 mesterséget űztek, de egyben sem érvényesült dominanciájuk. Az evangélikusok viszont 18 mesterségben jártasak, a molnár, tímár, esztergályos, mészáros iparban 100 %-ban; a pék, nyereggyártó, asztalos szakmákban 50 %-os részvétellel; míg a szűrszabók, bognárok, pintérek és kőművesek 1/3-át; a csizmadiák, vargák, szűcsök l

Á-ét adva. Az ágostai hitvallású közösség Körmenden abban különbözött a 19. században a környezete egy részétől, hogy többségük német ajkú kézműves volt, s mint ilyen polgár a helyi társadalom-kialakításában aktívan vett részt. A kézművesség mellett kismértékben földműveléssel, és jellemző módon szőlőműveléssel foglalatoskodott. A kézműves családokon kívül Körmenden és környékén a vendéglősök jó része is evangélikus volt, a gazdálkodással és szőlőműveléssel is foglalkozó polgárság a házasságok révén szorosan összefonódott, a felekezeti hovatartozás pedig a társadalmi elvárásnak megfelelő kereteket biztosított számukra a város valóságos és szellemi építése terén. 132