Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN A fenti adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a forrásokból kiszűrt adataink viszonyítása nem lehet igazán pontos, az egykori valósághoz képest 10-15 %-os hibára kell számítanunk akár a vallás, akár kézművesség szempontjából vizsgáljuk kialakított évmetszeteinkben (1828, 1857) a lakosságot. Ezért a mi értelmezésünk szerint Körmend reformkori lakossága nem haladja meg a 3000 főt, így ezzel az értékkel számolunk. Az 1857. évi országos népszámlálás Körmendre vonatkozó adatait egy olyan forrásból merítettük, mely a helyi adatgyűjtésünkhöz jól illeszkedik.

238 Ebben az évben 439 ház állt Körmenden, melyben 775 család lakott. A jogi népesség 3233 fő volt, melyből távol volt 225 fő (közöttük kell keresnünk a vándorló legényeket is). Ha az itt lévő idegenek száma 623 (közöttük cselédek, szolgák, legények és inasok is vannak), akkor mindösszesen 3631 Körmenden tartózkodót kapunk. Ebből 1629 fő férfi, közülük 937 nőtlen, 631 pedig házas volt. Ez az adat azért figyelemreméltó, mert többnyire a házas férfiak között kell keresnünk az iparosokat. Amennyiben elfogadjuk, hogy kutatásunk alapján legalább 271 kézműves működött a városban,

2 9 akkor azt is kiszámíthatjuk, hogy közülük maximum 42 % lehetett az iparűző. Tovább haladva a statisztika adatsorain kitűnik, hogy a fizikai alkalmazottként nyilvántartott 456 fő között „ipari segédet 193-at találunk, iparosok együttes száma pedig 215. " Ez azt jelenti, hogy a segéderőket is ideszámítva Körmenden több, mint 400 kézművességből élő vagy ehhez kapcsolható férfi van. Nagyobb mennyiségű napszámost az építkezéseken és a téglaszínben találhatunk, akik közt az anyakönyvi adatok szerint már női munkások is akadtak. Az 1828. évi összeírást feldolgozó táblázatainkból kiolvashatjuk, hogy a 106 német nevű kézműves az iparűzők 38 %-át teszi ki, míg a 28 szláv nevű eléri a 10 %-ot, azaz a 276 kézművesből 134 fő (48,5 %), csaknem felük idegen eredetű, feltehetően 18-19. században bevándorolt. A 176 iparűző közül 153 (57 %) katolikus, 60 fő (22 %) evangélikus, 51 fő (19 %) pedig református. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 1785-1949. VaML Könyvtár V. 895. Körmend 183. p. 239 XXVIII-XXIX. t. 130