Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)
FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. filológiai felkészültséggel lehet megkísérelni. A mészárosok intarziás ládáján lévő két monogram közül az egyiket elegendő volt megfejteni eredetének meghatározásához. Az 1829-ben készült ládán jól olvasható D. M. monogram, azaz németesen M. D. szerepelt, mely az 1828-ban Körmenden működő céhtagok névsorát ismerve nem lehetett más, mint Donner Mihály mészáros mester. Mivel tudjuk, hogy e gazdag, tekintélyes céh legalább 35 fővel rendelkező regionális szervezet volt, így feltételezzük, hogy a másik betű pár mögött nem helyi, hanem valamely vidéki bejárómester neve húzódhatott. Az anyakönyvek adatainak segítségével a 19. század első felében gyakori vándorkönyvek adatait is jól értelmezhetjük, azonban a legény vándorlásról használható adatok híján térképet nem készíthetünk. Az a néhány vándorkönyv, ami megmaradt arra mégis jó, hogy hiányos kézműves 199 és céhmesteri ismereteinket általuk bővíthessük. A vándorkönyvekből tudtuk meg, hogy 1850-ben Littich János a mészárosok céhmestere 200 ,aki ekkor éppen 50 esztendős, a szabó 201 pedig 1855-ben a 40 esztendős Paycsics György , akinek nincs is önálló háza, hiszen 1857-ben Sermon Mihály csizmadiánál lakott a Kapu utca No. 58. sz. házban, mégis e magas posztot birtokolta. „Steinhauzer Ádám Czéh mester" keze vonását. Gergár István csizmadia legény 1847-ben kiállított vándorkönyvének lapjairól nemcsak az akkor 55 éves evangélikus vallású céhmestert, hanem az azonos hitvallású céhjegyzőt, az ugyancsak 55 éves Házos Ferdinándot is megismerhettük a csizmadia céh egy eddig ismeretlen Körmend szerencsétlenségére közgyűjteményekben vándorkönyvei alig maradtak meg .A Vas Megyei Levéltárban magam rendeztem és egyesítettem az ott fellelteket, a megyei múzeumi hálózathoz tartozó intézményekét is rendszereztem, xerox másolatban archiváltam. Kopcsándi István kőműves mester világosított fel arról, hogy 1979-ben a régi városháza tetőszerkezetének cseréjekor két-három talicskányi régi iratot hordtak ki a szemétbe a kémény mellől, közöttük sok pecsétes végrendeletet, és az összes leadott vándorkönyvet. Ők akkor nem ismerték muzeális értéküket. A városi tanács akkori műszaki osztályára leadtak néhány végrendeletet, melyet én 1981-ben a múzeum számára örömmel át is vettem. 199 Örömmel fedeztük fel VamL Vándorkönyv gyűjteményének I. dobozában Csancsar János rakitsáni (Vas vm.) születésű legény vándorkönyvének belső oldalán, hogy „Nyomtatott Körmenden Udvary Ferencz polgár könyvkötőnél 1846ban" 200 VaML. VK gy: II. dob. Haffner József mészáros legény vándorkönyve 1850. okt. 31 10. p. 201 VaML VK gy: III. dob. Stuherichter Antal szabólegény vándorkönyve 1855. május 30. 111
