Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. anyakönyveinek minden, kézművessel kapcsolatos adatát kijegyezni, mert a cédulaanyag rendszerezésénél

175 fontossá válnak a menet közben lényegtelennek ítélt adatok is. A legszerencsésebb az lett volna, ha a teljes adathalmaz, beleértve a nem kézműves lakosság, és a kereskedő réteg, a tisztviselői kar adatai is kijegyzésre kerültek volna, de beleértve az anyaegyházakhoz tartozó községek nagymennyiségű adatainak szétválasztását is ez a nyolcvanas évek végén, a számítógépes korszak előtt lehetetlen, egy személynek irreális vállalkozást jelentett volna. Az azóta eltelt időszak megmutatta, hogy mégis csak komplex adatokat érdemes kezelni, mert a bejegyzések hitelét illetően egyes korszakokban erős kétségeink merülhetnek fel. így például nincsenek minden időszakban, főleg a 18. században a mesterséget jelentő neveken kívül a házastársak adatai feltüntetve, de az is gyakran előfordul, hogy a bejegyzettek között csak elvétve akad kézműves neve, ami a kutatás hatásfokát erősen megkérdőjelezheti. Szerencsére egy-egy családos kézműves esetén elérhető 10-15 bejegyzés közül mindig akad egy, mely tanult mesterségét, azaz foglalkozását is feltűnteti. Ez a forrás is érzékeny műszerként működik, mivel naprakészen feltünteti a kézművesek legény, vagy mester voltát is. Az anyakönyvi adatok alkalmasak arra, hogy a házasfeleken, tanúkon, keresztszülőkön keresztül társadalmi kapcsolataik irányát is feltárjuk. Ezen kívül a megismert és rendszerezett adatok arra is megfelelők, hogy kisebb-nagyobb csoportjaikat diagrammban ábrázoljuk bemutatva azt, hogy egy-egy iparűző az adott évhez képest még hány éven keresztül kutatható a A katolikus cédulák kézművesenként, azon túl időrendbe rakva iparcsoportonkénti rendben fehér borítékokba kerültek, míg az evangélikusok rózsaszín, a reformátusok zöld borítékot kaptak. A vallásonkénti borítékokat folyamatos abc rendbe raktuk az iparcsoportokon belül, melyek számozott fa dobozokba kerültek. A különböző tanulmányok írásához ezt az adatbázist használtuk fel úgy, hogy külön-külön a vizsgált korhoz tartozó kézművesek számára tenyérnyi mutató cédulákat készítettünk, melyre minden olyan adatot feljegyeztünk, ami a kézművessel konkréten kapcsolatba hozható. E kötethez készített időmetszetek táblázataihoz mintegy 1000 db ilyen információ halmazt tartalmazó cédula készült mely adatokat a bizonyítások levezetéséhez is jól lehetett használni. A matrikulakutatás 1988-ban kezdődött, és az időmetszetekre vonatkozóan kontroll vizsgálatokkal, névre való pótlólagos kutatással fejeződött be 1993-ban. 176 Szóba jöhető adatok: Kézműves házassága, halála, feleségének halála, gyermekei (legfeljebb 7-8) születési, halálozási adatfelvétele esetében foglalhatják írásba mesterségét. 99