Nagy Zoltán: A dunántúli cseréppipa-készítő műhelyek és termékeik a 19. században (Fontes Castriferriensis 1. Szombathely, 2001)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 1 2001. 1793-ban a 63 zsidó családfőből egy kézművest sem tartanak nyilván. 1809-ben 51 zsidó családfőből 5 fő kézműves, 3-4 Ft adót fizetve van jelen. 1817-ben pedig 61 összeírt zsidó családfőből 8 mester szerepel, de közülük egy sem azonos nevű az 1828-ban megismert pipakészítőkkel. 1823-ban Körmend, Sopron és Pest szintén állítanak elő agyagpipákat." (Keeß, 1823.) Az 1828-as országos összeírás (Forrás: 9.) adatai szerint Körmenden az alábbi pipakészítők éltek: 57. Pinter Moyses, zsidó, subinquilini opifices (hazátlan mester ember). Megjegyzés: Pipacsinálló egy legénnyel folytattya mesterségit. 136. Szicsek János, zsidó, subinquilini opifices (hazátlan mester ember). Megjegyzés: Pipa csináló, de csak téli üdőben folytattya mesterségit, legény nélkül. 385. Svarcz János, zsidó, subinquilini opifices (hazátlan mester ember). Megjegyzés: Pipa csináló, folvást dolgozik, többnyire legént is tart, de most nincsen. Az 1831-es körmendi zsidó összeírás 78 családfő közül 14 kézművest jelöl, azonban nem tartalmaz mesterség megjelölést, azonban az 1828-as összeírással összevetve a következő névazonosságokat fedezhetjük fel: Joannes Schvartz 5 fős háztartásán belül 2 szolgáló és 1 szolgálóleány található. Moyses Pintér 6 fős háztartásában egy szolgáló szerepel. Az 1828-as összeírásban kalmárként nyilvántartott Salamon Fürst , itt az opifices rovatban kézművesként van nyilvántartva, 9 fős háztartásába 2 szolga és 2 szolgálólány is szerepel. Szicsek János 1831-ben nincs az összeírottak között, így feltételezhető, hogy nem tartózkodik a városban, vagy 1828 és 1831 között elhalálozott. Az 1842. és 1848. évi zsidó összeírás, melyben feltételezhető a kézművesek megjelölése, a Vas Megyei Levéltárban nem található, valószínűleg elveszett. 1830-ban a megyei és a körmendi kerületbéli zsidók anyagi helyzete válságos, kérik Vas Vármegye első alispánját, hogy intoleranciális adójukat mérsékeljék. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az agyagpipa készítés nem tartozott a jövedelmező iparágak közé. A Körmend kerületbéli Zsidó Község levele Nitzky János alispánhoz Körmend, 1830. február 8-án (Conscriptiones Judaeorum, Acta misellanae 1777­1848. 2. VL) Tekintetes Első Alispán Úr Nekünk különös Kegyes Urunk! Körmend kerületbéli Zsidó Közönség bátorkodik leg alázatosabb Könyörgését a Tekintetes Úr kegyes Atyai szine elibe terjeszteni az eránt, hogy a Tolerantialis adó, melly eddig járásunkra ki vetve vala, az sok szomorú könyülallások miatt, rajtunk annyira megnehezedett hogy elégséget semmiképp nem tehetünk, Mert ámbár a népszám meg vagyon úgy mint elébb, mindazonáltal Körmend Városunkban több mint háromnegyed része felekezetünknek olly szomorú és igen szegény állapotba jutott, hogy rátáját semmiképpen meg nem fizetheti, nem tudván 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom