Nagy Zoltán: A dunántúli cseréppipa-készítő műhelyek és termékeik a 19. században (Fontes Castriferriensis 1. Szombathely, 2001)
NAGY ZOLTÁN: DUNÁNTÚLI CSERÉPPIPA KÉSZÍTŐ MŰHELYEK ÉS TERMÉKEIK A XIX. SZÁZADBAN ért árendálja négyfős családjával. Mivel az ácsmester hajlékát megkímélte a tűzvész, úgy biztosak lehetünk abban, hogy Pinter Moyses ebben az időszakban nem lakott a Belső város Hajós-Kapu-Malom-Templom-Sóház utca által határolt területén. A későbbi korokra vonatkozóan két adat áll rendelkezésünkre, mely egykori lakhelyét meghatározhatná. 1858. január 2án Moyses Pinter - Klein Gründler(!) (kiskereskedő) 29 éves fia Samuel Pinter Körmend, No, 326. sz. alatti, Schneider (szabó), feleségül veszi a Nagykanizsán lakozó Michael Gleser Schneider (szabó) 23 éves leányát Franciskát. Ez az adat öt évvel apja halálát követően került a házassági anyakönyvbe, mely nem feltétlenül jelöli a család lakhelyét, csupán azt bizonyítja, hogy a fiatal szabómester feleségével itt él, hiszen Körmenden születnek és halnak meg gyermekei. Körmend község birtokrészleti jegyzőkönyvének kivonatában - mely az 1857. évi részletes felmérés alapján történt - megállapítható, hogy e házszám alatti ingatlan valódi tulajdonosa az Árok és Bástya utca találkozásánál lévő No. 326. sz. telken lévő téglából épült hosszú ház valójában Raposa Ferenc református szabó tulajdona, tehát e házban csak mint bérlők laknak. Pinter Moyses öt gyermeke szerepel a házassági anyakönyvekben. A halotti anyakönyvből pedig kiolvashatjuk, hogy az apa, aki nyitrai (Neutra) születésű, 1853. november 18-án ideglázban hal meg, 65 éves korában. Felesége Pinter Moysesné, az 1804-ben Körmenden született Biller Fáni pedig 1889. április 10-én 85. életévében végelgyengülésben hunyt el a Sóház u. 137. sz. alatti házban. Lehetséges, hogy a pipakészítő a korábbi években is itt, vagy a közvetlen közelben lakott, mivel Mogyorósi Sándor e ház tőszomszédságában az ecetgyár aknájának mélyítése közben a házon belül törött agyagpipákra bukkant 1941-ben, melyek elbeszélése szerint ma is meg vannak az egykori fogda fala mentén lévő feltöltésbe, ahová akkor kiszórták azokat. A fellelt adatokból több következtetést is levonhatunk. A vizsgált időszakokban 1828-ban Pinter Moyser (MOSES BINDER) pipakészítö, kit az 1850-es évek elején kiskereskedőnek említenek - 40 éves, egy 7 éves fiúgyermek apja. Felesége első gyermeküket igen fiatalon, 17 éves korában szüli, majd 44 éves koráig még négy - egy leány, három fiú - lát napvilágot, illetve éri meg a felnőtt kort. Pinter Moyses halála évében, 1853-ban, egy 32, 24, 20 éves férfi, egy 10 éves leánygyermek és egy alig 5 esztendős kisfiú marad halála után árván. A család férfitagjai kivétel nélkül kereskedők lesznek, de a leánygyermeket is e körből választják feleségül. A kézművesség tehát nem öröklődik a családban, pontosabban azt sem tudjuk, hogy Pintér Moyses meddig űzte ezt a mesterséget. Egy biztos, hogy Körmendre érkezésétől, mely házasságra lépését (1819-1820) megelőző években lehetséges - 1831-ig a meglévő források ismeretében, pipakészítőként tevékenykedett, a belvárosban talált két pipatöredéken nevét fellelve biztosak vagyunk abban, hogy Johan Schwarzzal együtt a városban huzamosabb ideig dolgozott, de 1853 után e mesterséget már nem képviselhette. 46
