Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS gyűjteményét, valamint MOLNÁR LAJOS molnaszecsődi körjegyző, amatőr ornitológus madáranyagát. A későbbiek során lefordította és a hazai viszonyokhoz igazította BRJEHM „Tierleberi" című sorozatának három, madarakkal foglalkozó kötetét.

125 1902-ben megalakította az Országos Állatvédő Egyesület Kőszegi Fiókegyesületét amelynek fő feladata a gyakorlati madárvédelem volt.

126 Az amerikai ,J)ay of Birds" mintájára megszervezte a padárak és Fák Napjáf Kőszegen,

127 amely ünnepség ápolása azóta is nemes hagyományként él Vas megyében. Ennek a gondolatnak a jegyében születtek madárvédelmi írásai is: ,^4z okszerű madárvédelem eszközeirőr (CHERNÉL, 1908), vagy a MÁDAY IZiDOR-ral közösen készített ,^íadárvédelmi törekvések Magyarországon" (MÁD

AY és CHERNÉL, 1911) című tanulmány.

128 CHERNÉL ISTVÁN alapította a Vasvármegyei Múzeum Természettudományi Osztályát, amelynek 1908-tól 1912-ig első őre lett.

129 Ezen idő alatt alakította ki a múzeum Vasvármegye madárvilágát bemutató kiállítását. A 200 példányból álló, többségében saját ajándékát képező gyűjteményt 17 nagyméretű tárlóban mutatta be, a madarakat élőhelyeik, illetve káros, vagy hasznos mivoltuk alapján csoportosítva (CSABA, 1963b, 1964b). A madárkiállítás számára MOLNÁR LAJOS 10% árengedménnyel átenged néhány igen szép preparátumot. A gyűjtemény további részét, szintén CHERNÉL ISTVÁN ajándékaként 23 Vas megyei emlőspreparátum, rovarok, kagylók, csigák képezik. 1912-ben sikerül két szekrényt készíttetni, amelyekben az emlősöket két biológiai csoportba osztva mutatták be. A tár gyűjteményében 1914ben 494 állatpreparátumot és WAISBECKER ANTAL, valamint PIERS VILMOS korábbi ajándékaként 2463 növénypreparátumot tartottak nyilván. A Magyar Ornithológiai Központban vállalt feladatai miatt CHENEL ISTVÁN egyre kevesebb időt tudott áldozni a múzeum számára. 1916-ban, két évvel HERMAN OTTÓ halála után a Központ igazgatójává nevezték ki. 1922. február 21-én, otthonában hunyt el, sapnyolnáthában. CHERNÉL KÁLMÁN jóakaratát élvezte kőszegi tartózkodása alatt az ifjú HERMAN OTTÓ, aki fotográfusként dolgozott a városban. Bejáratos lett házába, használhatta a könyvtárat és preparált is pártfogójának. A madarakért rajongó idős magyar úr meglátta benne a kimagasló tehetséget, s HERMAN OTTÓ az ő ajánlólevelével utazhatott Kolozsvárra, BRASSAI SÁMUEL, az Erdélyi Múzeum múzeumőre által meghirdetett preparátori állás betöltésére.

130 125 BREHM, A (1902-04): Madarak I-Ш. —In: Az állatok világa., Légrády Testvérek, Budapest. 126 A kőszegi és a szentgotthárdi fiókegyesület megalakulásának körülményeiről részletesen lásd KUKULJEVIŐ J. (1906): Magyarország madárvédelmének története, fejlődése és jelenlegi állapota. — Országos Állatvédő Egyesület Kiadása, Budapest. 127 HERMAN О. (1906): A madarak és fák napja Magyarországon. — Budapest, 38 p. 128 SZEMERE L. (1924): Néhai Chernél István rendelettervezete a madarak védelméről. — Nimród, 2: 58-59. 129 S. PÁVEL J. (1963): A szombathelyi Savaria Múzeum története. — Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 1: 293-312. 130 LAMBRECHT K, (1933): Herman Ottó élete. — „Magyar Könyvbarátok" Kiadása, Budapest; CSABA J. (1958): Herman Ottó kőszegi kapcsolatai. — Vasi Szemle, 12(1): 122-123.; CSABA J. (1964): Herman Ottó Vas megyében. — Vasi Szemle, 18(4): 556-562. 41