Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS őrségi erdők-mezők hasznos növényeiről, állatairól részletesen értekezett a szerző, Feltüntette azok népies neveit, a hozzájuk fűződő hiedelmeket, a kapcsolódó közmondásokat. A madártani adatoknak CSABA JÓZSEF külön ismertetést szentelt (CSABA, 1955a). KOLLÁR VINZENZ (1797-1860) német zoológus, a bécsi állattam múzeum vezetője 1820-ban beutazta Magyarország területét, ahonnan több rovar felfedezésével gazdagította hazánk faunájáról szerzett ismereteinket. Utazását a Fertőn kezdte meg. A magyar orvosok és természetvizsgálók Sopronban tartott VIII. nagygyűlésén három állattani témájú előadást tartott.

107 Sopron - mint szellemi műhely - kiemelkedő szerepét a hazai természettudományi központok közül mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. nagygyűlésüket 1847. augusztus 11-17. között ebben a városban tartották.

108 A nagygyűlés történeti vázlata és az elhangzott előadások („munkálatok") egy részének szövege HALÁSZ GEJZA szerkesztésében és kiadásában, 1863-ban látott napvilágot Pesten.

109 A kötetben jelent meg SANDORFFY JÁNOS tanulmánya: „Sopronmegye leírása" címmel (SANDORFFY, 1863). A tanulmány 111. oldalán, ahol SANDORFFY az ,/lllatország"-ot (Regnum Animale) mutatja be, utal DRINOCZY GYÖRGY csornai premontrei kanonok több kötetes, kéziratban levő munkájára,

110 amelyben szerzője e témakörben is értekezett. A negyedik ülésen, augusztus 16-án hangzott el MÜLLNER MÁTYÁS előadása „Sopron vidékéről földrajzi és természettani tekintetben". Az ülésszak tiszteletére számos soproni mű- és természetrajzi gyűjtő állította ki gyűjteményét. Elsőként kell említenünk OCSKÓI OCSKAY FERENC rovargyűjteményét, amely csak mintegy 200 darabból állt, de benne „a külföld nevesebb példányai mindegyik világrészből képviselve voltak". OCSKAY fajgazdag egyenesszárnyú, kígyó- és gyíkgyűjteménnyel, valamint madártojás kollekcióval is bemutatkozott. VIDÁK ÖSSE (VIDÁK ÖZSÉB) 3000 darabból álló rendezett rovargyűjteményt mutatott be. Ugyanő gazdag madár- és madártojás gyűjteménnyel is rendelkezett. Bizonyos KAYSZRAT is állított ki madarakat Külön csoportot képeztek a kiállításon a ,föld- és kőneműek, corallok, kövesült Zakál György 1818-dik Esztendőben." (Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta VÖRÖS OTTÓ.) — Őrségi Baráti Kör, Szombathely. 107 A gabonaevő molyról [Tinea pirophage

lia]; Az egyiptomi aszagárról [Ateuchus aegyptiorum]; A csésze guboncról [Cynips calcis) és a gübacs származásáról. 108 KELÉNYI F. (1961): Az első soproni tudós-kongresszus és kiállítás 1847-ben. — Soproni Szemle, 15(1): 78-81.; NIKOLICS K. (1998): Természettudományi vándorgyűlések 1847ben és 1929-ben (Két jelentős konferencia Sopronban). — Soproni Szemle, 52(2): 158-168. 109 HALÁSZ G. (szerk.) (1863): A magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847, augusztus 11-17., Sopronban tartott VIII. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. — Pest. 110 DRINOCZYGY.: Böngészet Sopron megye ismereteihez 1830-1847. —Kézirat, Sopron. 35