Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE A török magyarországi kiűzésével, illetve a korai felvilágosodás eszmerendszerének térhódításával hatalmás tér nyílott meg a természettudomány hazai, német és magyar anyanyelvű művelői előtt. Bár a korszak politikai, egyházpolitikai viszonyai még korántsem jelentettek nyugodt légkört a protestáns szellemű oktatásügy fejlődésének, neves természettudós pedagógusok munkássága nyomán soha nem tapasztalt felvirágzás vette kezdetét. A komoly szakmai megalapozottság bizonyítéka, hogy nemcsak a XVI-XVII., de még a XVffl. században is tanultak magyarországi honfitársaink külföldi, elsősorban padovai, bolognai, wittenbergi egyetemeken. Közéjük tartozott a soproni GENSEL JÁNOS ÁDÁM

41 (GENSILI, egyes helyeken GENSILIUS) (1677-1720), aki Sopron város főfizikusaként működött, emellett botanikai vonatkozású munkássága is ismeretes.

42 Ugyanakkor őt tekinthetjük az első rendszeres megfigyelőnek, aki a XVIII. század elején már naponta többször leolvasta a hőmérsékletet és a légnyomást. Higanybarométerét és hőmérőjét feltehetően LOEW ANDRÁs-tól örökölhette, s LOEW halála után kezdte el meteorológiai megfigyeléseit is. Utolsó bejegyzése 1718. decemberében készült. Féljegyzéseinek csekély töredéke nyomtatásban is megjelent,

43 tetemesebb részét az angol orvos („med doc ас practici Londoniensis celleberini Opera Medicd

y

\ THOMAS SYDENHAM közölte,

44 míg naplóinak nagyobb része feltehetően elveszett. Tudományos pályája 41 Mind GENSEL JÁNOS ÁDÁM, mind pedig a későbbiek során említésre kerülő CONRAD JÓZSEF, DECCARD KRISTÓF JÁNOS, DECCARD JÁNOS VILMOS, KRÁMER GYÖRGY, LOEW ANDRÁS, LOEW KÁROLY FRIGYES és WINDISCH JÁNOS esetében, nevük magyar névformájának megadásakor GOMBOCZ (1936), valamint KÁDÁR és PRISZTER (1992) idézett munkáit követtük. Szükségesnek éreztük azonban, nevük „eredeti" névalakját is megadni. GAMAUF GOTTLIEB, soproni evangélikus lelkész (1772-1841) soproni lelkészi szolgálata idején (1803tól haláláig) hangyaszorgalommal kutatott és másolt, másoltatott le soproni vonatkozású okmányokat. A hatalmas kéziratsorozat 12. kötetének 138-150. lapján GAMAUF kezeírása szerint olvasható a soproni tudós emberek névsora, amelyet ő maga állított egybe. GAMAUF kézirata alapján a fent említett tudós férfiak (WINDISCH JÁNOS kivételével, aki Pozsonyban működött) névalakja a következő: CONRAD JOSEPHUS, CRAMER GEORGIUS, DECCARD JOHANN CHRISTOPH, DECCARD JOHANN WILHELM, GENSEL JOHANN ADAM, LOW ANDREAS és Low CARL FRIEDRICH. GAMAUF kéziratának címe, sajátkezű írása alapján: Denkwürdige Begebenheiten der Stadt Oedenburg. Mit vorzüglicher Rücksicht auf die Evangelischen Kirchen- und Schulangelegenheiten. Gesammelt von Gottlieb Gamauf, Evang. Pred. in Oedenburg. Zwölfer Theil. enthaltend Miscellen V. További részletek végett lásd: HAMAR GY. (1943): Régi soproni tudósok. — Soproni Szemle, 7(3): 255-259. 42 SINCERUS [PAYR SÁNDOR] (1925): Gensel (Gensili) János Ádám, a hires soproni orvos. — Sopron megye, 1925. július 19.; NDCÖLICS K. (1989): Adatok Gensel János Ádám életművéhez. — Soproni Szemle, 43(3): 276-278.; GRÜLL T. (1991): Gensel János Ádám könyvtárának maradéka. — Soproni Szemle, 45(4): 347-350. 43 GENSILI (GENSILIUS), J. A. (1717): Constitutio epidemica inférions Hungáriáé, Anni 1717. cum historicis meteorologicis observationibus (Sammlung). — Leipzig. 44 GENSEL (GENSILI) J. A.: Constitutio epidemica inferioris Hungáriáé an. 1711, 1712, 1713. cum historicis et meteorologicis observationibus. — In: SYDENHAM, T. (1769): Tom I., П. — Genevae. (A későbbiekben „GENSILI - SYDENHAM"-ként hivatkozom rá.) 20