Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

2 Történeti áttekintés 2.1. A kezdetek A

mohácsi csatavesztést követő időszakot az egyre súlyosbodó belpolitikai helyzet, majd a Magyar Birodalom három részre szakadása jellemezte. Ugyanakkor az újkori Európa szellemi térképét átrajzoló hatalmas irányza- ' tok, a reformáció és a humanizmus egyre erősödő jelenléte is hozzájárult a nemzet erőinek megosztottságához. Azonban a hódoltság legnehezebb időszakaiban, így a XVI. században sem szüneteltek a hazánk élővilágának megismerésére tett erőfeszítések. A XVI. század első felében a Kelet-Közép-európai humanista tudomány egyik legnagyobb alakja OLÁH MIKLÓS (1493-1568) volt. Magas egyházhivatali tisztségei mellett természettudományi munkássága is kiemelkedő. „Hungária" című műve a hungarológia alapvetésének számít.

12 Szerzője az érett reneszánsz szellemében mutatja be a mohácsi vész előtti Magyarországnak nemcsak művészeti értékeit, hanem természeti kincseit is.

13 Mint esztergomi érsek, 1561-ben Magyarországon 12 Hungária, sive de originibus gentis regionis situ, divisione, habitu atque opportunitatibus liber singularis. A munka Brüsszelben, 1536-ban íródott. Szerzője azonban nem nyomtatta ki, csak barátainak adta oda elolvasás végett; halála után több kiadást ért meg. 13 BALOGH M. (1903): Oláh Miklós ,Hungária''-ja, mint művelődéstörténeti kutfö. — Művelődéstörténeti Értekezések, 8., Budapest; NOSZKAY Ö. (1903): Oláh Miklós levelezésének művelődéstörténéti vonatkozásai. — Művelődéstörténeti Értekezések, 7., Esztergom.