Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE közönséges denevér (Myotis myotis) két példánya Szombathelyről, a hegyesorrú denevér (Myotis blythi oxygnathus) egy példánya Kőszegről, korai denevér (Nyctalus noctulá) két példánya Sárvárról és egy példánya Szombathelyről. A sárvári köpet macskabagolytól (Strix alucő), a többi gyöngybagolytól (Tyto alba) származott (ÚJHELYI P., 1991). Az Őrség és a Kőszegi-hegység denevérfaunájáról korábban csak elszórt irodalmi adatok voltak ismertek. Az első említést MÉHELY LAJOS (MÉHELY, 1900) tette a terület denevérfaunáját illetően, amikor monográfiájában a szőröskarú denevér (Nyctalus leisleri) múlt század végi lelőhelyeként Szentgotthárdot említi. KURT BAUER és H. STEINER (BAUER és STEINER, 1960) szerint a közönséges denevér {Myotis myotis) egy, a határ túloldalán gyűrűzött példánya Gasztonyban került elő. Ugyanezen fajt TOPÁL GYÖRGY Őriszentpéteren és Szentgotthárdon gyűjtötte (MURAI, 1976). A pisze denevér (Barbastella barbastellus) egy osztrák kutatók által gyűrűzött példánya került elő Bajánsenyén, 290 km-es vonulás után (KEPKA, 1960). A közönséges denevér szentgotthárdi előfordulását említette MÉSZÁROS FERENC (MÉSZÁROS, 1971) egy parazitológiai tárgyú cikkében. A törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus) és a korai denevér {Nyctalus noctulá) Fertő-melléki előfordulása szerepel SZABÓ ISTVÁN bolhagazda-fajokat ismertető közleményében (SZABÓ, 1966). 1995-ben a Magyar Denevérkutatók Baráti Körének és az MME Zalai Helyi Csoportjának szervezésében Őrségi Denevérkutató Vándortábort szerveztek, amely a Nyugat-magyarországi denevérkolóniák felmérésére irányult. Az Őrségben négy épületlakó denevérfaj (közönséges denevér - Myotis myotis, kései denevér Eptesicus serotinus, szürke hosszúfülű denevér - Plecotus austriacus és kis patkósdenevér - Rhinolophus hipposideros) 1235 példányát számlálták össze. További öt faj (bajuszos denevér - Myotis mystacinus, horgasszőrű denevér - Myotis nattereri, nagyfülű denevér - Myotis bechsteini, korai denevér - Nyctalus noctula) került még elő hálózassál. Kiemelkedő eredmény a fehérszélű denevér (Pipistrellus kuhli) nagyrákosi megtalálása (FEHÉR, 1996,1997; PÁLMAI, 1997). 1996-ban folytatódtak a vizsgálatok, illetve augusztus 12-18. között a Kőszegi-hegység denevér faunájának kutatására került sor. A tábor résztvevői három helyen (Bozsok: Végh-erdő, Velem: Borha-forrás, Kőszeg: Hétvezér-forrás) hálózassál gyűjtöttek adatokat. Az alábbi fajokat figyelték meg: korai denevér (Nyctalus noctula), vízi denevér (Myotis daubentoni), bajuszos denevér (Myotis mystacinus), nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), horgasszőrű denevér (Myotis nattereri), kései denevér (Eptesicus serotinus), barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus), szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus), pisze denevér (Barbastella barbastellus). Az eredmények alapján a Kőszegi-hegység denevérfaunája igen gazdag lehet (FEHÉR, 1996). 219