Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE LÁSZLÓ (SOLYMOSY, 1939a) már fentebb idézett publikációjára, illetve GRESCHNIK JENŐ (GRESCHNIK, 1924) egyik írására (lásd később). Egy másik tanulmányában (VÁSÁRHELYI, 1929) a háromcsíkos egér (Sicista subtilis) előfordulásához és életmódjához, valamint a mezei görény (Mustela putorius eversmanni) életmódjához szolgáltatott adatokat (VÁSÁRHELYI, 1941b). A Fertő nádasaiban egykoron előforduló „nádi farkas"-ról (Canis lupus) és a sakálról (Canis aureus) több cikkben is találunk utalást (NAGY, 1956; SZUNYOGHY, 1957). ÉHIK GYULA, OTTO WETTSTEIN (WETTSTEIN, 1926) monográfiáját idézve ismertette a kószapocok (Arvicola terrestris) és a törpeegér (Micromys minutus) Fertő környéki előfordulását (ÉHIK, 1941). A Fertő ausztriai oldalának emlősfaunájáról olvashatunk KURT BAUER és munkatársainak publikációjában (BAUER et ai, 1960). A Vendvidék emlőseinek felsorolását VAKARCS KÁLMÁN közölte (VAKARCS, 1939). A tervezett Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet területéről a korábbi kutatások nyomán 32 emlősfajt ismertünk (SCHMIDT, 1979c; VARGA, 1991; SZINETÁR M., 1994a, 1994b). Említésre méltó adat, az MME Vas megyei Csoportjának természetkutató táborában megfigyelt bajuszos denevér {Myotis mystacinus) előfordulás Szarvaskendnél (SZINETÁR és GYURÁCZ, 1993). CSABA JÓZSEF Nagycsákány (a mai Csákánydoroszló) általa felkutatott és megismert emlőseinek részletes leírását adta. 1925 óta gyűjtött „apróbb emlősöket" a Magyar Nemzeti Múzeum számára. A több mint tíz év alatt 34 emlősfajt figyelt meg. Már akkor megjegyezte, hogy az élőhelyek beszűkülése következtében több faj eltűnt a vidékről (CSABA, 1937C). Kisebb közleményeiben foglalkozott még emlősökkel, azok különleges előfordulási helyével (CSABA, 1959e), vagy szokatlan megjelenésével (CSABA, 1934a). Összegyűjtötte a lakóhelyén és szűkebb környékén használt népies állat- és növényneveket, amelyek között természetesen emlősök elnevezései is szerepeltek (CSABA, 1936a). CSABA JÓZSEF cikkezett a zerge kőszegi előfordulásával kapcsolatban is (CSABA, 1965a, 1972). Érdekességként említjük a zerge {Rupicapra rupicapra) Vas megyei előfordulási adatai között azt a példányt, amelyet 193 l-ben BARABÁS LÁJÖS ejtett el a ludadi (ma Gyöngyösfalu) határban. A zergekampót kiskoponyával a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályán őrzik (Lelt. sz.: 85.18.1.). MÉSZÁROS FERENC és DEMETER ANDRÁS 1981 óta végeztek kisemlős gyűjtéseket a Kőszegi-hegység területén. Az 1983. augusztus 10-11. között végzett csapdázás alkalmával a Stájerházak mellett felállított csapdasor egy példány alpesi cickányt (Sorex alpinus) fogott. Magyarország jelenlegi területén ez volt az első példa215