Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE Nagy avatottsággal foglalkozott az egyik legnehezebb hazai taxonómiai problémával, a sárga billegető (Motaci

IIa flava) alakköreivel (ALMÁSY, 1898). CHERNÉL ISTVÁN „Magyarország madara? című könyvét német nyelven ismertette (ALMÁSY, 1900). CHERNÉL ISTVÁN halálakor a nekrológot is ő írta az Aquila hasábjain (ALMÁSY, 1922). Egyik tanulmányában a Nyugat-magyarországi madárfauna ismeretéhez szolgált értékes adatokkal (ALMÁSY, 1896).

338 Élete későbbi szakaszában egyre kevesebbet foglalkozott zoológiával, bár az 1927-es X. Nemzetközi Állattani Kongresszuson még egy előadással jelentkezett. Betegsége miatt azonban személyesen már nem vett részt a rendezvényen, az előadást DORNING HENRICH tartotta meg. Sokoldalúságát és felkészültségét mutatta, hogy utazásai során nyelvészeti, népzenei, népművészeti megfigyeléseket is végzett.

339 Fia, ALMÁSY LÁSZLÓ (1895-1951) neves sivatagkutató volt, a Szahara térképén az utolsó fehér foltot derítette fel.

340 "*• <í KÉVE ANDRÁS már 1942-ben hosszabb tanulmányokat végzett a bécsi Naturhistorisches Museum madárgyujtemenyeben. Ennek részeként megvizsgálta azt a 715 madárbőrt is, amit ALMÁSY GYÖRGY első expedíciója során Ázsiában gyűjtött. KÉVE ANDRÁS és GERTH ROKITANSKY osztrák ornitológus mind a bécsi múzeumban őrzött, mind pedig a Természettudományi Múzeum Állattárában megmaradt gyűjteményt feldolgozták.

341 Publikációjukban a gyűjteményből 215 faj, illetve alfaj adatait közlik és szó szerint idézik ALMÁSY GYÖRGY vonatkozó feljegyzéseit (Recenzió: CSABA, 1970a). PARETITS ENDRE kőszegi polgári iskolai tanár madárvédelmi munkája nemzedékek természet- és madárvédő elhivatottságát alapozta meg. E témakörben tevékenykedett BÍRÓ VIKTOR és BECHTOLD JAKAB is. Érdekes adalék AMBRÓZY-MIGAZZI ISTVÁN a madárvédelem és a háború viszonyáról írt dolgozata (AMBRÓZY, 1916). A hazai madárvonuláskutatás egyik tudománytörténeti szempontból is érdekes próbálkozása volt KARMOSY VINCE, kőszegszerdahelyi plébános madárjelölései. 338 További madártani munkái: ALMÁSY, GY. (1896): Omithologisches und taxidermjstisches von der Milleniums-Ausstellung. — Omith. Jahrb., 7: 205-227.; ALMÁSY, GY. (1897): Einige Schlussworte zu meinem Milleniumberichte. -— Ornith. Jahrb., 8: 103-108.; ALMÁSY GY. (1924a): Schmidhoffeni Tschusi Viktor lovag, 1847-1923 [Victor Ritter von Tschusi zu Schmidhoffen, 1847-1923]. —Aquila, 30-31: 363-366 [367-370]. 339 ALMÁSY GY. (1901): Kara-Kirgiz nyelvészeti jegyzetek. —Keleti Szemle, 2: 108-122.; ALMÁSY GY. (1904): A kara-kirgizek ornamentikája. —A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, 5: 165-185,213-233.; ALMÁSY, GY. (1911): Der Abschied des Helden Manas von seinem Sohne Sémetéj. — Keleti Szemle, 12: 215-223. 340 KUBASSEK J. (1999): A Szahara bűvöletében. Az ,Angol beteg" igaz története Almásy László hiteles életrajza. — Panoráma, Budapest, 307 p.; STERBETZ I. (1999): Adatok Almásy László Ede Szahara-kutatásainak állattani vonatkozásaihoz. — Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője (1998), 25(2): 83-88 +

1. 341 KE VE, A. & ROKITANSKY, G. (1966): Die Vögel der Almásy-Ausbeute, 1901 und 1906. — Ann. Naturhistor. Mus. Wien, 69: 225-283. 190