Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE 14.2. Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztálya A magyar ichthyológiai irodalom messzire nyúlik vissza az időben, hiszen APÁCZAI CSERE JÁNOS 1653-ban már 8 halfajt jegyez fel vizeinkből. 248 FERNANDO MARSIGLI korábban említett Duna-monográfiájában 249 45 halfaj leírását találjuk a Duna magyar és ausztriai szakaszáról. IVÁNYI BÉLA ,JCépek Körmend múltjábóF című könyvében a XVII. százada halászati viszonyokat ismertette, korabeli forrásokra támaszkodva (IVÁNYI, 1943). így írt: ,A Körmenden és tartományában összefogott halakat karikafa vagy karika szám bocsátották áruba. Egy karikafa vagy karika 250 hal körülbelül 6-8 mázsa volt. A halak közt legdrágább a viza, a csuka, ponty, általában a „köz"-hal jóval olcsóbb volt. így pl- 1640-ben egy karika vizáért 150 forintot ... kértek. A fölösleges halat Körmenden kívül ... értékesítették s bár rengeteg halat, sőt itt-ott teknősbékákat és csíkot küldtek föl Körmendről a Batthyány uradalmakba, a legnagyobb fogyasztó mégis Grác volt. ... Gerdákovics pl. halakat, rákot, pozsárt, 251 harcsafiat, fejér halat, 252 Falusy ugyancsak harcsát, nagy és friss vizákat, azután Pethő László egy lajt friss halat küld Körmendre, illetve innen Németújvárra. 1640-ben Gerdákovics pontyokat, csukafiat, sőt három tekenyősbékát küldött urának s kívánja, hogy őnagysága jó egészséggel költse eV Az Őrségről 1818-ban megjelent leírásában NEMES-NÉPI ZAKÁL.. GYÖRGY a térség halairól a következőket vetette papírra: „... Hal nem sok van Eőrséghben. Leg nevezetessebb a' Csuka, 253 a' melly leg inkább az álló viz erekben tartózkodik, Fejér hal 254 több van a'patakokba, - mönyhal 255 is van; ( ... ). Némelly álló vizekben van lapos Széles hal is, a' mellyét Varga Halnak 256 neveznek" (NEMES-NÉPI ZAKÁL, 1818). 248 APÁCZAI CSERE J. (1653): Magyar Encyclopaedia. Az az, Minden igaz és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása és Magyar nyelven világra- botsátása — Ultrajecti, J. Waesberge. ''': i-- '•.., > : > ..-. .vhb-- ó.^i : :-\*fb<'>r r r**'' . • 249 MARSIGLI, F. (1726): Danubius Pannonico-Myscüs, observationibus geographícis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus, el in sex tomós digestüsC — Hagae-Amstelodami. •"»•.• Ifi ; -. 250 talán hordó . ;Ő; 251 ponty (Cyprinus carpio) 252 Nem tudtam azonosítani. Lásd a 254. lábjegyzetet is. ,,,{ , 253 csuka (Esox lucius) 254 Nem tudtam azonosítani. 255 Az adat nagy valószínűséggel a kövi csíkra, „menyhal" (Noemacheilus barbatulus) vonatkozik és nem a menyhalra (Lota lota), bár az utóbbi is gyakori az Őrség nagyobb vizeiben. 256 Feltehetően a compó {Tinea tinea), amely inkább az állóvizeket kedveli, bár a vágódurbincsnak (Gymnocephalus cernuus) is egyik népi elnevezése. 155
