Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE Az egyik kivétel VÖRÖS ISTVÁN (1894-1963) egyházasrádóci tanító volt, aki viszont egész életén keresztül lakóhelyének szűkebb körzetét vizsgálta, gyűjtéseit Egyházasrádócon, a Körmendi-erdőben, Körmenden, a Nemsem-erdőben és Szentpéterfán végezte. Saját maga egy levelében így emlékezett vissza gyűjteményeinek sorsára: ,/íz első szép nagy gyűjteményem az I. világháború alatt teljesen tönkrement, mert 1914-ben bevonultam, harctér, fogság ... mire hazatérhettem csak töredékek maradtak. ...A gyűjtési szenvedély 1935-ben újból fellángolt bennem, de ezúttal csak lepkéket gyűjtöttem....Későbbi gyűjteményem a II világháború alatt ment tönkre." A harmadik gyűjtőperiódus 1946-tól 1962-ig terjedt. Gyűjtési eredményeit naplóban rögzítette, amely nélkül a gyűjtemény használhatatlan lenne, ugyanis a példányok csekély részén van csak rövidített lelőhely megjelölés. Az anyag legnagyobb részét saját maga, csekély hányadát TALLÓS PÁL határozta meg. A gyűjtemény VÖRÖS ISTVÁN halálakor 3273 nagylepke példányt tartalmazott, amely végrendeletének megfelelően a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályára került. 239 A gyűjteményt UHERKOVICH ÁKOS dolgozta fel. A kollekció Egyházasrádóc környékéről 543 nagylepkefajt tartalmaz. Ezek legnagyobb része országszerte elterjedt, azonban mellettük számos szűk elterjedésű faj is található, amelyek szórványosan fordulnak elő, esetenként igen ritkák Magyarország területén (UHERKOVICH, 1979). VÖRÖS ISTVÁN gyűjteményének teljes fajlistáját UHERKOVICH ( 1980a) publikálta. Említést érdemel még NAGY FERENC amatőr gyűjtő, akinek lepkegyűjteménye, amely elsősorban Szombathely környékéről és a Kőszegi-hegységből tartalmaz nagyobb számban példányokat. A Fertő tágabb környékének lepkefaunájával a hetvenes években két dolgozat is foglalkozott, ISSEKUTZ LÁSZLÓ a Fertő ausztriai oldalának lepkéivel, 240 míg SZEŐKE KÁLMÁN a Hanság lepkéiről számolt be. 241 Az egykori Győr-Sopron megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás 1978-ban Fertőrákoshoz közel fénycsapdát helyezett üzembe azzal a céllal, hogy a fogási eredmények alapján a nádon károsító lepkék fenológiáját, tömegesség-viszonyait tisztázni lehessen. A csapda 1978-80 között fogott teljes anyagát MÉSZÁROS ZOLTÁN, SZABÓKY CSABA és RONKAY LÁSZLÓ dolgozta fel. A csapda a vizsgálati időszak alatt 214 lepkefajt, közülük 92 molylepke és 122 nagylepkefajt gyűjtött. Az anyagban kuriózumok és ritkaságok is akadtak, így az Arenostolaphragmitidis, a Sterrhopteryx gozmanyi, a Mythimna straminea és azApamea unanimis (MÉSZÁROS és SZABÓKY, 1981; MÉSZÁROS et al., 1981, 1983). Hazai kártevő molylepkék elterjedésével és egyedszámuk területi változásaival foglakozott MÉSZÁROS ZOLTÁN és VOJNITS ANDRÁS (1967). HORVÁTH E. (1964): Vörös István és múzeumi hagyatéka. — Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője (1964), 2: 101-107. 240 ISSEKUTZ, L ; (1971): Die Schmetterlingsfauna des südlichen Burgenlandes. I. Macrolepidoptera — Wiss. Arb, Bwrgenland, (Bürgen!. Landesmus. Eisenstadt), 46: 1-165, 241 SZEŐKE К. (1975): Adatok a Hanság nagylepkefaunájához (Lepidoptera). — Folia ent. hung.Qt. S.), 28: 201-208. 146