Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ'ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE amatőr lepkész Csepregen egy új Microlepidoptera fajt fogott, amelyet JOSEPH MANN bécsi specialista Butalis mülleri név alatt írt le. 224 (A faj jelenleg érvényes neve: Scythris mülleri.) A ritka fajt MÜLLER KÁROLY Csepregről történő elköltözése után a későbbiek során ott senki sem gyűjtötte, a lelőhely a Fauna Hungáriáé vonat­kozó kötetéből is hiányzik. 225 A Kőszegi-hegységre vonatkozó első nagyobb lepkészeti adatsort tartalmazó munkát FREH ALFONZ 1878-ban, a Kőszegi Katolikus Kisgjmnázium évkönyvében jelentette meg (FREH, 1878). Ebben a közleményben 199 kőszegi nagylepkefajt so­rolt fel. Sajnálatos, hogy a szerző olyan fajokat is felvett az enumerációba, amelyek vagy határozási, vagy lelőhelyezési tévedésen alapulnak. Több adata bizonyító pél­dány hiányában ellenőrizhetetlen, bár a későbbi gyűjtések a kétes adatok többségé­nek helyességét igazolták. Valószínű, hogy a Fauna Regni Hungáriáé Lepidoptera fejezetének szerzői­hez (ABAFI-AIGNER et ai, 1896), nem jutott el FREH ALFONZ publikációja, mert faj­listájukba csak 19 faj kőszegi előfordulását vették fel. Ezeket a példányokat felte­hetően PÁVEL JÁNOS gyűjtötte 1890. évi útja során. Ugyanakkor jelentős számú a Sopronból, Nezsiderből, illetve Felső-Lövőről származó adat, amely a fentebb idé­zett munkák felhasználására utal. A szerzők az enumerációba szintén felvették a MADARÁSZ GYULA által Bártfán és a Fertő mellékén gyűjtött és határozás céljából a Nemzeti Múzeumba juttatott lepkék adatait. A Fauna Regni Hungáriáé szerzői által közölt néhány adatból a nagy Apolló­lepke (Parnassius apollő) kőszegi előfordulását kétkedéssel kell fogadnunk, mert bizonyító példányt itt sem ismerünk. Az Alpokalján egyikalfaja, a Kárpátok alfajai­tól eltérő, kisebb és sárgásabb alpokaljai nagy Apolló-lepke (Parnassius apollo serpentinicus) fordul elő, amelynek típuslelőhelye Borostyánkő. Itt a századelőn még gyakori volt. 226 ULBRICH EDE 1901. és 1902. júliusában, a Kőszegi-hegység napjainkban osztrák oldalára eső területein, Tárcsa 227 és Felső-Lövő környékén, illetve a Boros­tyánkőtől északra húzódó Gerinc-hegyen 228 gyűjtött lepkéket, s eredményeit enume­ráció formájában tette közzé (ULBRICH, 1904). STEPHAN AUMŰLLER három részes 224 Verh. zool. bot. Ver. Wien (1871), 81. p. 225 GOZMÁNY L. (1955)? Molylepkék III. - Microlepidoptera Ш. — In: Magyarország Állatvilága - Fauna Hungáriáé• (XVL'4), 5:64 p., Akadémiai Kiadó, Budapest. 226 BÁLINT Zs. (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi I. —Az MME Könyvtára, 12: 183 p. + XII tábla., Magyar madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 227 Tárcsa, település a történelmi Vas megye felsőőri járásában, jelenleg Bad Tatzmanns­dorf, Ausztria. 228 Gerinc-hegy (Gerincz-hegy, Kimm-, vagy Kienberg), Borostyánkőtől (Bernstein, Ausztria) északra emelkedő hegycsúcs (805 m). 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom