Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
ÍZELTLÁBÚAK(ARTHROPODA) TÖRZSE A szomszédos Burgenland gyilkosfiirkészeiről (Bracon spp.) is ismert egy tanulmány. 219 Az „Őrség Természeti Képe" kutatási program során gyűjtött hártyásszárnyú anyagból egy tudományra új fajt is leírtak, az Entedon marusiki-t (GUMOVSKY, 1999). Bár a holotípus Kiev (Ukrajna) mellől származik, a paratípusok között két, Nyugat-Magyarországról származó példány is szerepel (Apátistvánfalva, 1994. június 30., leg: V. FURSOV; Szakonyfalu, 1961. július 19., leg: ERDŐS J.). Az erdei fenyőn károsító fésűs fenyődarázs (Diprion pini) életmódjáról, károsításáról készült doktori értekezés az Alpokalján előforduló káresetekről is beszámolt (KOLONITS, 1969). Sopron mellől került elő az Urocerus phantoma nevű fenyődarázs faj, amely magyar faunára nézve új (AMBRUS, 1979c). Egyes hártyásszárnyú darázsfajok gyűjtésénél, illetve az Alpokalján történő terepmunkák során fellépő higiéniás entomológiai problémák megoldására tett javaslatot SZABÓ JÁNOS BARNA (SZABÓ, 1981). A hazai élespotrohú törpefiirkészek (Scelionidae) ökológiai, etológiai és szisztematikai vizsgálata eredményeit bemutató cikkében Nyugat-magyarországi adatokat is közölt (SZABÓ, 1966). További hártyásszárnyú-adatokat találunk a Fertőről a következő publikációban: DELY-DRASKOVITS et űr/. (1994). Az Őrség hangyafaunáját ALEXANDER G. RADCHENKO dolgozta fel. A területről 56 hangyafajt mutatott ki, amelyek közül öt faj {Myrmica schenki, Leptothorax corticalis, Formica polyctena, Formica pressilabris, Lasius distinguendus) újnak bizonyult hazánk faunájára. (RADCHENKO, 1997). A hangyafauna viszonylagos gazdagsága a terület érintlenségével, a hagyományos gazdálkodási módok fennmaradásával magyarázható. Gubacsképző hártyásszárnyú rovarok A növényeken különböző, néha egymástól egészen távoli taxonokba sorolt állati szervezetek, így gubacsdarazsak, gubacsiegyek, levéltetvek, atkák okozhatják táplálkozásukkal gubacsok képződését. Gyakorta a gubacsok alakja alapján a gubacsokozó szervezetet is azonosítani lehet. A magyar rovartani irodalom gazdag a gubacsokról és a gubacsokozó szervezetekről készült publikációkból. FISCHER, M. (1965): Die Bracon-Arten des Burgenlandes (Hymenoptera, Braconidae). — Wiss. Arb. burgenland. Naturwiss., 32: 125-141. ^ 129