Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE Vas megye volt az egyetlen ismert lelőhelye Magyarországon (vesd össze VARGA et al, 1990; BÁLINT, 1991; FAZEKAS 1992a).

209 A fajok a következők (zárójelben a lelőhely): Cymindis angularis (Kőszegi-hg.), Elaphrus ullrichi (Kőszegi-hg.), Bembidion (Peryphus) fulvipes (Rum), Trechus rotundipennis (Rum), Patrobus styriacus (Szakonyfalu). Az utóbbi három faj a magyar faunára is újnak bizonyult (HORVATOVICH, 1992b).

210 A Demetrias atricapillus tanakajdi előfordulását közli KÁDÁR FERENC és SZÉL GYŐZŐ, magyarországi fénycsapdák által fogott futóbogarakat ismertető közleményükben (KÁDÁR és SZÉL, 1995). Az Alpokalja területén gyűjtött és a Savaria Múzeumban őrzött cincéranyagot (Cerambycidae) HEGYESS Y GÁBOR dolgozta fel. A gyűjteményben található példányok determinálása alapján 112 cincérfajt mutatott ki a területről (HEGYESSY, 1992). Egy ritka cincérfaj soproni gyűjtése során szerzett tapasztalataikról számoltak be MEDVEGY MIHÁLY és munkatársai (MEDVEGY et al., 1988). KOVÁCS TIBOR és HEGYESSY GÁBOR a hazai cincérek tápnövényadatait felsoroló cikkükben számos Nyugat-magyarországi cincér fajt is említettek (KOVÁCS és HEGYESSY, 1997). ROZNER ISTVÁN és VÍG KÁROLY levélbogarakkal (Chrysomelidae) foglalkoznak. A területről az első összegző tanulmány adatai alapján 247 levélbogár fajt ismerünk (ROZNER, 1987). Több olyan levélbogár faj is akadt, amely eddig csak az ország egy-két pontjáról voltak ismert, ugyanakkor a gyűjtések során az Alpokaljáról is előkerült: Phyllptreta tetrastigma, Gonioctena flavicornis, Gonioctena intermedia, Cryptocephalus quinquepunctatus, Chrysolina crassicollis, míg a Sermy

lassa halensis nevű faj első bizonyító hazai példányát Tömördön (Vas megye) gyűjtötték (VÍG, 1991). VÍG KÁROLY készítette el a régió levélbogár (Chrysomelidae) faunájának alapvetését (VÍG, 1996). Tanulmányában az eddig megjelent irodalmi adatok kritikai Lásd még: KUDRNA, O. (1986): Grundlagen zu einem Artenschutzprogramm für die Tagschmetterlingsfauna in Bayern und Analyse der Schutzproblematik in der Bundesrepublik Deutschland. —Nachr. Ent. Ver. Apollo, Frankfurt, Suppl., 6: 1-90. 210 A Cymindis angularis azóta Mosonszolnokról is előkerült. A Bembidion fulvipes mint arra SZÉL GYŐZŐ rámutatott - HORVATOVICH SÁNDOR által határozott példányai valójában a Bembidion decorum fajhoz tartoznak. A Bembidion fulvipes jelen ismereteink szerint hazánkban nem, csak a Kárpátok területén fordul elő. A Trechus rotundipennis faj hazai előfordulására nincs egyéb adat, az MTM Állatára bogárgyűjteménye Kárpát-medencei Carabidae-gyűjteményében még névcédulája sem szerepel és az ausztriai faunakatalógusok sem tüntették fel a fajt. Figyelembe véve a határozási nehézségeket, és azt, hogy HORVATOVICH SÁNDOR nagy valószínűséggel összehasonlító példányok nélkül jutott erre az eredményre, ezen adat helyessége megkérdőjelezhető. (SZÉL GYŐZŐ (MTM Állattára, Budapest) személyes közlései, valamint SZÉL, GY. (1996): Rhysodidae, Cicindelidae and Carabidae (Coleoptera) from the Bükk National Park. — In: MAHUNKA, S. (szerk.): The fauna of the Bükk National Park II. —Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 159-222. pp.) 118