Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE Vas megye volt az egyetlen ismert lelőhelye Magyarországon (vesd össze VARGA et al, 1990; BÁLINT, 1991; FAZEKAS 1992a). 209 A fajok a következők (zárójelben a lelőhely): Cymindis angularis (Kőszegi-hg.), Elaphrus ullrichi (Kőszegi-hg.), Bembidion (Peryphus) fulvipes (Rum), Trechus rotundipennis (Rum), Patrobus styriacus (Szakonyfalu). Az utóbbi három faj a magyar faunára is újnak bizonyult (HORVATOVICH, 1992b). 210 A Demetrias atricapillus tanakajdi előfordulását közli KÁDÁR FERENC és SZÉL GYŐZŐ, magyarországi fénycsapdák által fogott futóbogarakat ismertető köz­leményükben (KÁDÁR és SZÉL, 1995). Az Alpokalja területén gyűjtött és a Savaria Múzeumban őrzött cincéranya­got (Cerambycidae) HEGYESS Y GÁBOR dolgozta fel. A gyűjteményben található pél­dányok determinálása alapján 112 cincérfajt mutatott ki a területről (HEGYESSY, 1992). Egy ritka cincérfaj soproni gyűjtése során szerzett tapasztalataikról számoltak be MEDVEGY MIHÁLY és munkatársai (MEDVEGY et al., 1988). KOVÁCS TIBOR és HEGYESSY GÁBOR a hazai cincérek tápnövényadatait felsoroló cikkükben számos Nyugat-magyarországi cincér fajt is említettek (KOVÁCS és HEGYESSY, 1997). ROZNER ISTVÁN és VÍG KÁROLY levélbogarakkal (Chrysomelidae) foglal­koznak. A területről az első összegző tanulmány adatai alapján 247 levélbogár fajt ismerünk (ROZNER, 1987). Több olyan levélbogár faj is akadt, amely eddig csak az ország egy-két pontjáról voltak ismert, ugyanakkor a gyűjtések során az Alpokaljá­ról is előkerült: Phyllptreta tetrastigma, Gonioctena flavicornis, Gonioctena intermedia, Cryptocephalus quinquepunctatus, Chrysolina crassicollis, míg a Ser­my lassa halensis nevű faj első bizonyító hazai példányát Tömördön (Vas megye) gyűjtötték (VÍG, 1991). VÍG KÁROLY készítette el a régió levélbogár (Chrysomelidae) faunájának alapvetését (VÍG, 1996). Tanulmányában az eddig megjelent irodalmi adatok kritikai Lásd még: KUDRNA, O. (1986): Grundlagen zu einem Artenschutzprogramm für die Tagschmetterlingsfauna in Bayern und Analyse der Schutzproblematik in der Bundesrepublik Deutschland. —Nachr. Ent. Ver. Apollo, Frankfurt, Suppl., 6: 1-90. 210 A Cymindis angularis azóta Mosonszolnokról is előkerült. A Bembidion fulvipes ­mint arra SZÉL GYŐZŐ rámutatott - HORVATOVICH SÁNDOR által határozott példányai valójá­ban a Bembidion decorum fajhoz tartoznak. A Bembidion fulvipes jelen ismereteink szerint hazánkban nem, csak a Kárpátok területén fordul elő. A Trechus rotundipennis faj hazai elő­fordulására nincs egyéb adat, az MTM Állatára bogárgyűjteménye Kárpát-medencei Carabidae-gyűjteményében még névcédulája sem szerepel és az ausztriai faunakatalógusok sem tüntették fel a fajt. Figyelembe véve a határozási nehézségeket, és azt, hogy HORVA­TOVICH SÁNDOR nagy valószínűséggel összehasonlító példányok nélkül jutott erre az ered­ményre, ezen adat helyessége megkérdőjelezhető. (SZÉL GYŐZŐ (MTM Állattára, Budapest) személyes közlései, valamint SZÉL, GY. (1996): Rhysodidae, Cicindelidae and Carabidae (Co­leoptera) from the Bükk National Park. — In: MAHUNKA, S. (szerk.): The fauna of the Bükk National Park II. —Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 159-222. pp.) 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom