Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) TÖRZSE A két gyűjtési periódus eredményei alapján ezidáig 61 egyenesszárnyú rovarfaj példányai kerültek elő a hegység hazai oldaláról. Természetes, hogy itt már hiányoznak a Nagy-Alföld, illetve a Magyar-Középhegység egyes területeire jellemző mediterrán, pontomediterrán fajok, ugyanakkor a Kőszegi-hegység az Őrség mellett az egyedüli tájegység, ahol az alpesi sáska (Miramella alpiná) biztosan és jelentékeny méretű populációban fordul elő. Ez egyértelműen mutatja az Alpok faunájával való kapcsolatot. A hazai fauna ritka hegyvidéki képviselői közül kiemelkedik még az Omocestus viridulus nevű sáskafaj előfordulása, amely ezen kívül hazánkból csupán az Aggteleki-karszt területén ismert még. 187 Állatföldrajzi szempontból említést érdemel az Isophya brevipennis jelenléte és viszonylagos gyakorisága, amely a Kárpát-medencére nézve endemikus, vagy szubendemikus faj, bár Nyugat-magyarországi megtalálása megkérdőjelezheti e státuszát. A Kárpát-medencében ugyancsak endemikus Isophya modestior stysi mindössze egyetlen párban került elő Velem mellett. A lelőhely feltehetően egy elszigetelt populációt, és egyben a taxon legnyugatibb előfordulási pontját is jelenti (SZÖVÉNYI, 1993; SZÖVÉNYI és NAGY, 1999). A két gyűjtési periódus adatait összehasonlítva kitűnik, hogy a Kőszegihegység „Orthoptera" fajösszetétele jelentősen megváltozott. Jellemző tendencia a hegyvidéki, hűvösebb mikroklímatikus viszonyokat is toleráló egyenesszárnyú fajok visszaszorulása, illetve egyes szárazság- és melegkedvelő fajok megjelenése és térhódítása. Mindez valamilyen mértékű lokális klímaváltozásra, pontosabban melegedésre és szárazodásra utal. Emellett fontos tényező a természetközeli élőhelyek visszaszorulása és degradációja. A fogasfarkú szöcskének (Polysarcus denticauda) már a múlt század kilencvenes éveiben is feljegyezték Sopron környéki tömeges előfordulását (ANONYM, 1894). Századunk húszas éveiben Vas megyében már májusban megjelent és a lucernásokban igen gyakori volt (PONGRÁCZ, 1940). 1947 tavaszán Szombathely és Sárvár környékén jelentkezett hatalmas tömegben (KADOCSA, 1947), de elszaporodásához kedvező feltételeket nyújtó években azóta is okozott károkat. Az Őrségből az eddigi kutatások során 46 orthopteroid fajt mutattak ki (NAGY és SZÖVÉNYI, 1997). 188 Az Odontopodisma schmidti nevű hegyisáska első ízben innen került elő hazánkból, ami a faj elterjedésének eddigi legészakibb pontját jelenti. Az alpesi sáska {Miramella alpiná) csak a Kőszegi-hegységből volt korábban ismert. A kárpáti tarsza (Isophya brevipennis) tipikus hegyvidéki faj, főleg a Kárpátokban honos, itt különleges módon alacsony tengerszint feletti magasságon éh Több más fajra, így a sárgászöld virágszöcskére (Leptpphyes bosci), a nagyavar187 NAGY, В., RÁcz, I. & VARGA, Z. (1999): Orthopteroid insect fauna of the Aggtelek Karst Region (NE Hungary) referring to zoogeography and nature conservation. — In: МлндакАу S: (szerk.): The fauna of the Aggtelek National Park I., Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 83-102. pp. ^ ,. •.,, и, ; s : • t. 188 A .szerzők a Mantodea, Blattodea és Dermaptera taxonok fajait is tárgyalják cikkükben. Ha ezen taxonok Őrségből kimutatott fajait leszámítjuk (5 faj), akkor „tisztán" 41 orthopteroid fajt ismerünk az Őrségből. 101
