Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Szenczy Imre tanulmányai - Fehér fagyöngy, és európai gyimbor

gyöngyöt a' régiektől tiszteletben tartottnak, mivel az fákon ’s nem földön terem; mert lám az alma, körtvély stb. fákon termettet nem becsülék annyira. Egyébiránt Plinius' szavai csak azért sem alkalmaztathatok loranthusra, mivel ez a’ hol találtatik, a' tölgyfákon igen bőven terem, ’s a' madarak, kivált a' léprigó, hurosmadár86 (turdus viscivorus) által szélyel hordva hamar elszaporodik, ’s az erdőket rongálja.87 De még egy ellenvetés:

A’ gyógyszertárokban vagy fél század előtt áruitatni szokott viscum quer- num*8 jó hírét nevét bizonyosan ama’ nagy becstől vette, mellyben az a’ régiek kivált a’ druidák előtt állott; tehát ez amazzal azonos (identisch). Már pedig ha tölgyfákon olly szerfölött ritkán találtatik a' viscum: széles használata mellett, hogyan láthatta el vele magát annyi gyógyszertár?

Fel. Olly esetekben, mikor a’ viscum quernum-nak jó kelete, a’ tölgyfán termő fagyöngy pedig ritka volt, a' gyógyszerárusok nem vették olly lélekismérete- sen a' dolgot, 's a’ viscumot ott szedték, hol találták: ha azután használt-e vagy nem, azzal ők nem sokat törődtek. Hisz megtörténhetik most is, hogy a’ gyógyász néha azért nem gyógyítja meg a’ beteget, mivel nem jól rendelt: hanem mivel a’ gyógyszerárus nem jól készítette a' szert, 's elavultat, vagy nem valót adott: mit nálam jobban tudnak azok, kik velők közelebb viszonyban állanak. Egyébiránt azt most már nyilván kimondhatni, hogy a' deák konyha’ tulajdonosa ollykor igazgyöngypor helyett rákszemporokat adott. Mi sükerre nézve mindegy volt, de ha még is a’ gyöngy’ árát fizetteté ki magának, az már nem volt mindegy. Mikor még a’ muscus cranii humani89 divatozott, 's mint ritka szer jól megfizettetett, bizonyosan voltak gyógyszerárusok, kik azt magoknak máshonnan is, nem csak akasztott emberek’ kaponyáiról tudták megszerezni. így volt sok egyéb szerrel a' dolog, igy a’ viscum quernum-mal is.

Végzetül a' fagyöngyről még ezeket:

Most már túl vagyunk azon, mit a' régiek tartottak, hogy a’ fagyöngy nem magból, hanem a’ fák’ éltető nedvéből származik. Például: Julius Scaliger90 Lib. 2. in Theophrast. de Caus. c. 23. igy szól: „Viscum sicut et galla oritur ex vitali excremento arborum."91 Ugyanaz keményen megtámadja azok’ véleményét, kik a’ fagyöngyöt a' madarak' ganéjából mondják eredni. A’ való itt az: hogy a’ fagyöngy magból származik, melly frissiben is kikel ugyan, de hogy azután sem veszti el tenyésztő erejét, miután a' madarak’ belein keresztül ment, tapasztalás bizonyítja. Sőt e’ tapasztalás alkalmat adott néhány angol gazdáknak egyéb bogyókkal is efféle próbát tenni, minek sükere az lett: hogy például a’ csere galagonya’ (crataegus oxyacantha) magvai, miután a’ bogyó’ húsát a’ górtyukok’92 gyomra megemésztette, egész esztendővel korábban keltek ki, mint ha amúgy

87